Peugeot a parádé!

Visszahúzódó, apró termetű fiatalember, ronda nagy hanyagtartással, finom, jellegzetes francia arcvonásokkal ül a kényelmetlen bárszékek egyikén. Rob Huff döcög be a sajtótájékoztatóra és odaszúr neki (szóval, s tettleg is): „Angol óra következik! Ugye, mondtam, hogy tanulj meg angolul!” A kis francia, ha lehet, még jobban összemegy. Eric Néve kicsit későn érkezik, de látja, hogy mi a helyzet. „Mit mondtál neki?” – kérdezi Hufftól. „Csak annyit, hogy tanuljon meg angolul. Hiszen te is mindig azt mondtad nekem, hogy tanuljak meg franciául – válaszolja Huff, majd Coronelre néz és némileg humoros önkritikával, nevetve hozzáteszi – Persze, sosem tanultam meg!”

Aurélien Comte, a kis francia tökéletesen tudja, hogy most némileg az ő kárára megy a viccelődés, de tudja azt is, hogy igaza van mindazoknak, akik mosolyognak a helyzeten. Talán Eric Néve kezdi mindezt egyre kevéssé szórakoztatónak találni, hiszen már ő is mondta többször is: itt az ideje, hogy a csapatmenedzsert ne tolmácsnak kelljen használni. Bizony, ha már fel kell menni sajtótájékoztatóra verseny után, akkor eljött az idő! Jóval hamarabb, mint arra számítani lehetett.

„Fantasztikus rajtot fogtam, és el sem hiszem, hogy a hetedik helyről az első kanyarban már másodikként tudtam fordulni. Kicsit csalódott voltam a piros zászló miatt, és az újraindítás után próbáltam egy kis nyomást gyakorolni Yannra. De közben fél szemmel a tükröt néztem, mert Huff nagyon keményen nyomta mögöttem. Nagyon örülök a Peugeot-nak. Nem vagyok annyira meglepett, mert tudtuk, hogy a 308-as gyors lehet itt. Szóval azt vártam, hogy meglesz az autónak a sebessége. Talán nem ennyire a mezőny elején, de tudtuk: ha van versenypálya, ahol a 308-as jó lehet valami jó eredményre, akkor ez az!” – mondta Comte a sajtótájékoztatón, Néve pedig tolmácsolt.

Nekem jóval egyszerűbb volt közvetlenül a csapatmenedzsert kérdeznem az abszolút meglepő jó eredmény titkáról.

– Mit értesz pontosan azon, hogy extra munkát csináltunk neked? – kérdi tőlem Eric, kicsit arra gyanakodva, hogy volt valahol egy poén, csak a kapkodásban lemaradt róla.

– A Hungaroringen beszéltünk, és akkor megígértem, hogy ha pontot szereztek, visszajövök hozzátok, hogy megbeszéljük, hogy hogyan is csináltátok. Szóval extra munka: most vissza kellett jönnöm, hogy megkérdezzem: ez hogyan sikerült?

– Aha! – mondja Néve és mosolyog, jelezvén, hogy leesett a poén, miszerint a „szemrehányás” a plusz munkával kapcsolatban a részemről, tulajdonképpen a gratuláció egy formája feléjük. – Ez bizonyos faktorok megfelelő kombinációja volt. Egyre inkább fejlődünk egyébként is. De a Nürburgring nagyon megviselte az autókat, ezért nagy szervizt kellett végrehajtanunk mindkettőn. Nem volt időnk javítgatni az alkatrészeket, újakra cseréltük őket. Tehát ide sok új alkatrésszel az autókban érkeztünk. Aztán elmentünk tesztelni Zolderbe, Belgiumba, mert tudtuk, hogy az a pálya nagyon hasonlít ehhez, és ha ott sikerül megtalálnunk a megfelelő beállításokat, az itt is működni fog. Aztán, amikor átjöttünk ide, a szabadedzések alatt teszteltük, hogy igen, ez működni fog. Az egyik dolog, amin Zolderben dolgoztunk, az a rajtstratégia volt. Ami tavaly jól működött, de idén eddig nem. Most látjuk, hogy a 0-ról 100-ra gyorsulási teljesítménye az autónak teljes mértékben visszatért. Tehát a hetedik rajthelyről indulva az első kanyar után a másodikak voltunk. Azt ugyan nem tudom, hogy a többiek aludtak-e, vagy mit csináltak… Igen, Rob mondta, hogy gondja volt a kuplunggal. De nekünk nem volt semmilyen problémánk, ami nagyon jó volt most. Amikor tudod, hogy megvannak a lehetőségeid, az egy dolog. De azokat eredményekké is kell konvertálni. Matóval kapcsolatban még ki kell találnunk, hogy mi a probléma, mert versenyzőként egyforma kaliberűek, szóval utána kell járnunk, hogy mi történik azzal az autóval. Ahogy mondtam, egy csomó új alkatrészt építettünk be, szóval lehet, hogy valamelyik nem működik rendesen abban az autóban.

Már a vasárnapi második hely is csodálatos volt egy olyan autóval, ami eddig a mezőny végén kullogott. Hát még a győzelem, ami hétfőn, az első versenyen született, a fordított rajtrács második helyéről indulva! Ugyanakkor a megilletődöttség is jóval nagyobb volt, hiszen a sajtótájékoztatót el kellett kezdeni és Comte nem volt biztos benne, hogy lesz, aki fordít. De az első kérdés elhangzik, és a felelt is rá, franciául. Yann Ehrlacher a második helyen végzett, és megmenti a helyzetet a sajtófőnökhöz intézett kérdéssel: „Szeretnétek, hogy fordítsak?” – talán a legkedvesebb felajánlás volt, amit az utóbbi időben láttam egyik versenyzőtől a másik irányába.

„Tegnap sikerült egy nagyszerű startot vennem, és a második helyen bejönnöm! Már ez is kiváló eredmény volt a csapatnak és nekem is! Ma ugyanígy tettem: egy nagyon jó rajttal átvettem a vezetést az első kanyarban. James (Thompson) néhány helyen gyorsabb volt nálam, de sikerült megtartanom a sebességemet a verseny végéig. Igen, éreztem a nyomást, de nem gondoltam rá. Egyszerűen csak vezettem a versenyt, és megpróbáltam végig elöl maradni” – mondta a győztes a második helyezett értő tolmácsolásában.

A Peugeot jelentős fejlődésen ment keresztül: nem csak Comte eredményei igazolják ezt, de a szomszéd paddockban táborozó Julien Briché is: megkapta az autóját a gyártótól…

Tény, hogy Aurelien Comte jó versenyző, és hihetetlen szerencséje is van: megtalálták a beállításokat, végig működött az autója, és valaki folyton a segítségére sietett, amikor nyelvi problémái akadtak. Biztosan látjuk még a dobogón. Addig is azonban lehetne egy kicsit javítani azon az angolon (már csak a nemzetközi sajtó kedvéért), ha már a hanyagtartáson nem is…  😊

Magyar Szilvia

Comments

comments