Michelisz idei első győzelme után Monzában.
Michelisz Norbert szezonja nem indult felhőtlenül, Mexikóban a teljes csapat rendkívül rosszul teljesített, és Valenciára maradt az, hogy visszataláljanak eredeti formájukhoz. Az alábbi interjú több fordulóban készült Norbival, megpróbáltuk végigvenni az idény addigi történéseit és hangolódni egy kicsit az ausztrál és az ázsiai fordulókra.
Az idény oly régen kezdődött, ráadásul a mexikói hétvégét akkora szünet követte az európai, 3 hétbe sűrített 3 versenyhétvége előtt, hogy már-már a feledés homályába vész. Egyedül a meg(nem)szerzett pontok emlékeztetik a csapatokat arra, hogy valamikor április végén, Mexikóban rajtolt el az idény. Nem indult jól a Hyundai versenyzői számára, amelyik versenyt befejezte Norbi, ott is a mezőny hátsó felében ért célba, csapattársai nemkülönben. Mexikó amúgy is különleges vonalvezetésű pálya, a hosszú egyenesek és a technikás kanyarok más-más beállítást kívánnának meg ugyanazon az egy körön belül, ráadásul a tengerszint feletti magasság és az időeltolódás is problémát okozhat autónak és versenyzőnek egyaránt.
„Mexikóban nem volt végsebességünk. Túl magasan voltunk tengerszint felett, és nem bírta jól az autó ezeket a körülményeket. Körönként volt két másodperc lemaradásunk – kezdte Michelisz a visszaemlékezést még Valenciában. – Mexikóban nem volt egy jó versenyhétvégénk, ezért reménykedtem, hogy itt [Valenciában] majd gyorsabbak leszünk, hiszen voltunk itt is tesztelni a télen. De az időmérő edzésen már látszott, hogy nem igazán vagyunk a többiek szintjén. Az első futam után azért voltam egy kicsit csalódott, mert az előttem lévő autók közül ketten is viszonylag nagy ballaszttal mentek. Arra számítottam, hogy ilyen hőmérséklet mellett ez kicsit érződni fog, és több eséllyel tudunk harcolni velük. Bár beleadtam mindent, nem vagyok boldog azzal, hogy tempóból nemhogy nem voltunk az ő szintjükön, de folyamatosan veszítettünk a sebességünkből hozzájuk képest. Ez a dolog negatív része. Negyedik lettem, nyilván ez a fő szempont, hogy jó munkát végezzünk és én legyek az első Hyundai versenyző. Ez így egy pici jó hír. De összességében, amikor bajnokságért küzd az ember, akkor ott van a fejében az is – pláne Mexikó után – hogy ez így kemény menet lesz.”
A valenciai versenyhétvége végül is elfogadhatóan sikerült Norbinak és a csapatnak is, Michelisz egy negyedik, egy tizenegyedik és egy ötödik helyezést szerzett. Persze, amikor az ember bajnoki címért küzdene, ez még mindig nem az álom-teljesítmény.
Valencia
„Az erőviszonyok nem jók a mi a szempontunkból, tehát úgy érzem, hogy nem a miénk a legjobb autó, és valamit találni kell, hogy a bajnokságban csökkentsük a pontkülönbséget. Ha kettőt hátra lépek, akkor azt mondom: nyilván az is befolyásolja az érzéseimet, hogy amikor az ember bajnokságot nyert, sikeres volt az elmúlt 2 évben, akkor egy picit még frusztráltabban kezeljük ezeket a helyzeteket. Én úgy álltam neki ennek az évnek is, hogy a bajnokságért szeretnék küzdeni, és ezért kicsit olyan mélyütés-szerű az eddigi szezonunk. Összesen 20 versenyünk van, eddig négy ment le, vagyis az idény egyötöde. Van már annyi tapasztalatom, hogy tudjam, hogy a nagy lemaradás leküzdéséhez egy versenyképes csomagra van szükség” – mondta Norbi, mielőtt elbúcsúztunk egymástól Valenciában.
Alig néhány nap pihenő után Monza jött soron, ahol a csapat olyannyira jól dolgozott, hogy Michelisz megszerezte első pole-ját az idényben, amit aztán győzelemre is sikerült váltania. Az első futamon hatalmas csatát vívott Aurélien Comte-tal, ám a francia versenyző defektje megfosztott minket attól, hogy végignézhessük azt. Norbi a sajtótájékoztatón azt mondta, ha még tart egy darabig az attak, bizonyára Comte kerül ki győztesen, mert érződött, hogy jobb a sebessége.
„A legfontosabb lépést megtettük, javítottunk az autó teljesítményén. Azt nehéz megmondani, hogy a többiek szintjén vagyunk-e, vagy a korábbi évek szintjén vagy sem. Mindenképpen azt gondolom, hogy közeltettünk a többiekhez, és azt is el tudom képzelni, hogy az ő szintjükön vagyunk. Azért vannak bennem kérdőjelek, mert azért ez egy különleges vonalvezetésű pálya. Előfordulhat az, hogy Monzában erős vagy, és egyébként egy „normál” pályán meg kevésbé, de én úgy érzem, hogy jó irányba haladunk. Hozzá kell tennem, hogy nagyon nagy a lemaradás, de még mindig hosszú a szezon. Szerintem hiba lenne most azt figyelgetni, hogy mennyi pont a lemaradásunk, mennyit hoztunk, mert ennek jelenleg olyan nagy jelentősége nincs” – mondta Michelisz vasárnap délután, miután Olaszországban egy pole, egy győzelem és egy negyedik helyezés némileg jobb pozícióba repítette a tabellán, mint az addigiak. – „Amikor jól mennek a dolgok, meg jól működik az autó, olyankor minden egy picit könnyebbnek tűnik. Nyilván akkor is fontos, hogy az ember ne hibázzon. Szerintem a hétvége kulcsa az a pénteki nap volt: jó beállításokat találtunk, magabiztos voltam a volán mögött és utána nem hibáztam. Monza egyszerűnek tűnhet a sok egyenes miatt, de valójában egyáltalán nem egyszerű pálya.”
– Szívesen végignéztem volna azt a csatát közted és Aurélien között tegnap. (Norbi közben bólint, hogy elhiszi, ő meg szívesen végigcsinálta volna.) Ha bárkit kívánhattál volna a helyére jelen mezőnyből, akkor kit kívántál volna?
Michelisz itt hosszan gondolkodott, mielőtt válaszolt: „Ez egy nagyon jó kérdés. Igazából nem kívántam volna mást. Mert ő nagyon gyors versenyző, nem „piszkos” versenyző, a futam is közben is végig tudtam, hogy nehéz lesz ellene védekezni, mert nagyon jó a tempója. De tudtam, hogy nem fog olyan eszközhöz folyamodni, hogy például kilök. Ezeket a csatákat én mindig nagyon élvezem. Tehát, ha nagyon őszinte akarok lenni veled, pont egy olyan típusú versenyzőt kíván az ember ellenfélnek, akiben biztos lehet: hogy hagy helyet neki az íven, hogy tudnak menni egymás mellett kanyarokban, ilyesmi. Én ezeket a csatákat szeretem.”
A Vila reali tervekről csak ennyit mondott (akkor, Monzában): „Azért nem árt, hogy ha van ott is [végsebesség]… Biztosan meleg lesz, biztosan nem fog segíteni a plusz súly. A kulcskérdés az, hogy az első 10-be kvalifikáljam magam, és ahhoz szerintem elég jó lesz az autó. Pontokat kell gyűjteni.”
A terv azon fele, miszerint az időmérő edzésen az első 10 között végezzen bejött, hiszen Vila Realban a hatodik helyre kvalifikálta magát, és a pontszerzés is sikerült: az első versenyen az ötödik helyen ért célba.
Csaknem két hónapos nyári szünet után a szezon Ausztráliában és Ázsiában fog folytatódni.
Az autó javuló teljesítményt mutat
– Hová mentek idén, ahol még nem voltál?
„Koreában még nem versenyeztem, Ausztráliában sem versenyeztem ezen a pályán. A többi helyszínt ismerem. Ausztráliát várom a leginkább. Ott nagyon jó volt két évvel ezelőtt is. Nagyon jó kis ország. Még azt is el tudnám képzelni, hogy ott éljek! Kevés olyan hely van a világon, ahová elmegyek, és egyből otthonosan érzem magam. Ausztrália egy ilyen típusú hely.”
Azért valljuk meg: itthon kicsit hiányoltuk a bajnokságot (2023-ban jártak erre utoljára), meg egy picit Michelisz jelenlétét is. Most azonban van némi remény, hogy újra futhat majd hazai közönség előtt.
„Sajnálom, hogy nem volt hazai verseny, és én is egy picit „visszavonultam” a nyilvánosságtól. Kicsit újra kellett definiálni magam. Egy kis időre volt szükségem. A gyerekeim is most pont olyan korban vannak, hogy nagyon élvezem a velük töltött időt… De ha minden jól megy, akkor jövőre ismét találkozunk a Hungaroringen. Úgy hallottam, terveznek magyarországi versenyt, nekem is már nagyon hiányzik. Szóval, ha visszatehetnék egy helyszínt a naptárba, akkor az a Hungaroring lenne.”
A TCR World Tour Ausztráliában, a Bend versenypályán folytatódik, szeptember 12 és 14 között. A bajnokságot jelenleg Yann Ehrlacher vezeti 250 ponttal, Esteban Guerrieri és Santiago Urrutia előtt. Michelisz Norbert legjobb hyundaiosként a hatodik 148 ponttal.
Fotó és szöveg: Magyar Szilvia
Social Profiles