Amiért Muller nem szólt egy szót sem…
A Citroën a hétvégén világbajnok lett Kínában, majd a csapat hazarepült, és a Párizsi Autoshown is megünnepelték e jeles eredményt. Tény, tanulni jöttek, világbajnokként végeznek már az eső szezonjukban. Valamit mégis megtanultak, ami sokkal nehezebb volt, mint győzni… A párizsi történésekről majd holnap szólunk, mivel még Kínából cipelünk magunkkal egy ügyet, ama bizonyos ütközését, minek következtében a világbajnoki címért még harcban álló Yvan Muller 0 ponttal zárta a második verseny Shanghajban.


Különös, új “kínai népszokást” vezettek be a szervezők a WTCC idei első kínai versenyhétvégéjének programjába: vasárnap kora reggel tartják az időmérőt. Hogy a délutáni két futam között mindössze 15 perc szerelési idő van, az már lassan megszokott jelenség… Szóval vasárnap kora reggel kezdődött Tom Chilton és Rob Huff hihetetlen napja.
Eseménydús versenyeket tartogatott a termasi pálya versenyzőnek és nézőnek egyaránt. Igaz ugyan, hogy az argentinokat csak a helyi hős, José María Lopez szereplése érdekelte. Ennek megvoltak az előnyei és a hátrányai is: Lopez futott egy külön versenyt, a mezőny előtt repülve, a többiek pedig meccselhettek a fennmaradó helyekért: és a második helyért legalább érdekes volt a csata!
Végre elérkezett az idő, hogy ismét WTCC versenyt láthassunk! Hosszú szünet után Argentínában gurult pályára a mezőny, ma még csak egy időmérő edzés erejéig.
Vannak napok, amikor nem minden úgy sikerül, ahogy akarjuk. Vannak napok, amikor semmi… Ez a vasárnap nekem is egy ilyen félig sikerült nap volt, de meglepő módon ezúttal Loebnek jutott a semmi-sem-sikerül.
A franciaországi időmérő edzés utáni ellenőrzésen Sebastien Loeb és Jose María Lopez autójában szabálytalannak találták az üzemanyag-megszakító rendszer működését, ezért említett pilótákat kizárták, minden elért idejüket törölték. Mindkét holnapi futamot a rajtrács végéről kezdhetik meg.
Arany János szerint “ez a legnagyobb cél, itt, a földi létben”. A WTCC-ben nem olvasnak Arany Jánost, valahogy a legtöbben mégis tudják ezt. Én nem titkolom, hogy a WTCC közvetlensége, nyitottsága, az emberek kedvessége, tényleg emberi mivolta, az, hogy ez egy világ, ahol még mindenkinek a helyén van a szíve, engem egyetlen óra alatt győzött meg arról, hogy én nem akarok többé F-1-es újságíró lenni. Én azóta az 5 és fél évvel ez előtti nap óta csakis WTCC újságíró akarok lenni. És azóta minden évben akadt olyan verseny – néha több is – melyben világosan megmutatkozott: itt emberek versenyeznek. Szeretnek, (néha utálnak), nevetnek, sírnak, játszanak, félnek, van szívük, és tudják a másikról, hogy neki is van.
Social Profiles