Eseménydús versenyeket tartogatott a termasi pálya versenyzőnek és nézőnek egyaránt. Igaz ugyan, hogy az argentinokat csak a helyi hős, José María Lopez szereplése érdekelte. Ennek megvoltak az előnyei és a hátrányai is: Lopez futott egy külön versenyt, a mezőny előtt repülve, a többiek pedig meccselhettek a fennmaradó helyekért: és a második helyért legalább érdekes volt a csata!
Az első versenyen Lopez rajtolt az élről, ahogyan kell el is húzott az elején, legközelebb a dobogón látták viszont a többiek.
A negyedik helyről rajtoló Michelisz Norbert, aki egy egész nappal kevesebbet töltött az országban és a pályán, mint a többek, kiváló rajtot fogott, egyből bevágódott Yvan Muller elé, a második helyre, és – bár támadások rendszeresen érték a francia részéről a verseny második felében – nem adta azt senkinek!
A rajtnál egy másik hondás, Tiago Monteiro is befért a két Citroën, Muller és Sebastien Loeb elé, azonban ő nem sokáig tudott ellenállni a francia alakulat rohamainak.
A mezőny hátsó felében is zajlott az élet: Rob Huff Gabriele Tarquinivel csatázott, Mikhail Kozlovszij Hugo Valentével ütközött. Dusan Borkovic Tom Coronelt üldözte a 11. helyért, de egy hiba következtében visszaesett a 14. helyre, James Thompson és Gianni Morbidelli mögé. Szegény szerbet az ág is húzza alapon ezek után még defektet is kapott és begurult a boxba.
A futam vége felé az utolsó pontszerző helyen haladó Coronel hibázott, így Thopmson el tudta venni tőle azt. Az élen a helyzet nem változott, bár Muller nagyon feljött a végén Norbira, megelőzni nem tudta, így aztán a Zengő versenyzője és francia csapattársa is viszontláthatta a rajtnál eltűnt Lopezt a dobogón.
A második futam szintén kevésbé adott okot az unatkozásra. Az első helyről induló Rob Huff egy darabig vezette a mezőnyt, minthogy a második helyről rajtoló Valente-nek és a harmadikról eleinte még próbálkozó Mehdi Bennaninak inkább a védekezésre kellett figyelnie. Tarquini, Chilton, Monteiro és Michelisz is kivette a részét a pályán (és időnként mellette) zajló életből, míg a Citroënek ezt kihasználva megpróbáltak átvágni a tömegen.
Ez Lopeznek sikerült a legjobban, de – mondhatni a farvizén – megérkezett vele a harmadik helyre Muller is.
Huff szempontjából sajnos nincs az a rövid verseny ezen a pályán, ami ne lenne elég hosszú ahhoz, hogy Pechito akár a világ végéről is az élre álljon, így aztán a táv felénél már biztosan vezetett a Ladája előtt. Az angol világbajnokra megérkezett francia kollégája is, de Huffy úgy gondolta: éppen elég Citroën van már előtte, nem szükséges még egy. Hősiesen meg is védte Mullertől a második helyet, egészen a leintésig.
Mögöttük Tarquini, Monteiro, Loeb és Michelisz ebben a sorrendben futottak be. Mindkét verseny Yokohama Trophy kiírását Frantz Engstler nyerte meg.
Huff nem bírt magával örömében, Lopez pedig magát nem bírta. Az a Lopez, aki sisakban szokott az autója tetején tornamutatványokat bemutatni, most szép lassan levette a sisakot, majd ugyanilyen megfontoltan felmászott és felült egy kicsit az autóra. Látszott rajta: mintha nem lenne minden rendben… Kifutotta magát, nem száz, hanem százötven százalékig. Egy darabig próbált válaszolni az Eurosport riporterének kérdéseire, aztán egyszer csak annyit mondott: “Bocs, nem jól vagyok!” – épp hogy csak leülés és nem összeesés lett a dologból.
Senkinek ne legyen kétsége: két ember van, aki képes WTCC futamra teljes nézőteret megtölteni: Michelisz Norbert a Hungaroringet, José María Lopez a Termas de Río Hondo versenypályát. “Rettentő nagy a nyomás,!” – hallatszik még Pechitótól, és megpróbálják felmosdatni, hogy fel tudjon állni a dobogóra…
A második verseny eredménye (Dusan Borkovicot utólag szabálytalan autója miatt kizárták)
Huff a dobogón sem bírt magával, még a két himnusztöredék között megcsinálta a szelfijét Lopezzel és a tömeggel a háttérben: igazi sportöröm egy egykori világbajnoktól! És micsoda boldogság a Ladától! Mivel a csapat átmászott a boxutca falán a leintést követően, az FIA 500€ bírságot szabott ki rájuk! Kis ár a bodogságért! Nagyon sokat dolgoztak ők ezért!
Ami pedig Michelisz Norbit és a Zengőt illeti: nos, a hondás fiúk poénkodása lehet, hogy megállja a helyét: máskor is le kéne késni a csatlakozó repülőt…
A csodálatos Argentínából köszöni figyelmüket a WTCC mezőnye, ugyanakkor nagyon hosszú időre búcsúzik: pontosan 60 nap múlva, Kínában látjuk újra a fiúkat!
Fotó: fiawtcc.com
Szöveg: Magyar Szilvia
Social Profiles