Pályalimit

Ha a pályalimitnek nem is, a versenyzőtársaknak azért vannak érzéseik... Fotó: Erika Schneider
Ha a pályalimitnek nem is, a versenyzőtársaknak azért vannak érzéseik…
Fotó: Erika Schneider

Néhány hónapja voltam egy kamion versenyen, melynek versenyzői briefingje teljes egészében áthallatszott a sajtószobába. A szervező megkérdezte a hallgatóságot (jelen esetben a versenyzőket, ugye), hogy tudják-e, miért kell tisztelni a pályalimitet…

Nos, a helyes válasz nem az, hogy „Mert a pályalimitnek is vannak érzései.”. A spanyol úriember, aki feltette a kérdést, egyből meg is válaszolta azt: „mert a betétsorozat szabadedzésén az egyik versenyző figyelmen kívül hagyta azt, kivágódott a pályáról, bukfencezett a levegőben, belecsapódott a gumifalba, ezzel tönkretette a saját versenyét, a váltótársa versenyét, a csapata hétvégéjét, a versenyautójukat és a pályát is”…

Szerencsére annak, hogy Monzában néhányan átlépték az ominózus, a pálya szélét jelző fehér vonalat, ennyire komoly következménye nem lett, csak némi egymásra orrolás a sajtótájékoztatón.

Merthogy Huff úgy értékelte, hogy Monteiro igenis túl ment minden határon. A meglehetősen provokatív jellegű kérdés a sajtótájékoztatón hangzott el Neil Hudson részéről, amire Rob azt a választ adta, hogy „Nagyon elégedett voltam a körömmel, és nyilvánvalóan a pályalimiten belül autóztam egész idő alatt. Láttam néhány visszajátszást, és azt hiszem, nem beszélek senki ellen, amikor azt mondom, hogy mindkét mellettem ülő úriember meglehetősen közel volt a limithez. Nagyon tiszta szabályok kellenének, és igazából a briefingen ezek tiszták is.”

Monteiro természetesen támadásnak értékelte a megnyilatkozást, és kifejtette (többek között az Over the Line-ban is), hogy „Ez egyáltalán nem annyira világos a briefingen, és mindenki láthatta, hogy azon a ponton egész hétvégén úgy fordultam, és egyetlen egyszer sem törölték az időmet.”

Thed Björk hallgatott. Két okból. Egyrészt, mert jól nevelt svéd, másrészt pedig igazából maga sem tudta, hogy átlépte-e a fehér vonalat, és ezt a tényt egyértelműen igazoló kameraállásból készült felvétellel sem lehetett találkozni. Csak annyit lehetett belőle kihúzni: „Nagyon nyomtam ezért a pole-ért, és egyértelműen közel voltam a limithez, de remélem, azért minden rendben.”

Amikor ez a beszélgetés lezajlott, akkor az eset még vizsgálat alatt állt, de végül a versenybíróság nem vette el senki köridejét.

Mi ebből a tanulság, miért kell tisztelni a pályalimitet? Nos, jelen esetben azért, mert a versenyzőtársaid egyértelműen bevágják a durcát egész hétvégére, ha a te Parabolicád 3-4 méterrel szélesebb, mint az övék…

Magyar Szilvia

Comments

comments