Rögtön az első verseny rajtjánál kiderült, hogy, bár a Hyundai-ok az eredménylista szempontjából láthatatlanok – ahogy a kommentátor, Mark James fogalmazott –, a pályán nagyon is jól láthatóak, sőt, érezhetőek is…
Hogy Rob Huff az első rajtkockából hogy tudta úgy elrontani a rajtot, arra csak az a tippem van, hogy “szándékosan”. Persze még véletlenül sem Pepe Oriola javára akarta ezt a szándékosságot elkövetni, de a spanyol hihetetlen helyzetfelismerő képességgel vette észre a szituációt, hatalmas adag bátorsággal húzott be a két türkiz autó közé, és kellő lendülettel állt az élre az első kanyarban.
Aki szerencsétlenségére megérezte a Hyundai-ok jelenlétét, az az új fiú volt, Denis Dupont, aki Alain Menuvel akadt össze, és kötött ki egyből a falban. Szerencsére tömegbaleset nem lett az ütközésből, a svájcit később megbüntették a lökdösődésért. Ez persze nem segített sokat Dupont-nak, akinek ez a hétvége itt egyből véget is ért.
Tassi Attila kilinccsel előre vette a második kanyart, Oriola vezetett, Jean-Karl Vernay, Gianni Morbidelli, Frederic Vervisch pedig követték. Huff csak a hatodik volt, Tassi a 10. Tarquini az első kör végére a 6. helyig jött föl, és úgy vágott át a mezőnyön, mint forró kés a vajon. A vadi új, még csak félig homologizált Hyundai-jal…
A második kör közepén jártunk, amikor Tarquini egyazon kanyarkombinációban előbb Huffot, majd Vervisch-t is megelőzte: Nagyon is látták ők, hogy ott van az a Hyundai, csak nem tudtak ellene tenni semmit.
A 3. körben Vernay már nézegette Oriolát, Dusan Borkovic meg leparkolt a garázs elé – ez nem a szerb hétvégéje volt. Rögtön követte a példáját Daniel Lloyd is…
A 4. körben Gianni Morbidelli is áldozatul esett Tarquininek, aztán a hatodik kör elején az olasz bevágódott az addig csatázgató Vernay-Oriola páros közé és itt megpihent egy kicsit (ezzel egy időben kapta meg Menu az említett áthajtásos büntetést). Közben Huff elintézte Morbidellit, Menu pedig felzárkózásba kezdett onnan, ahová a büntetése után visszaesett.
Aztán a 11. körben Tarquini az élre állt, és legközelebb az eredményhirdetésen látták a többiek.
A 12. körben a két türkiz VW úgy jutott túl Oriolán, hogy Vernay-jal összeért a spanyol, ez kibillentette az egyensúlyából, és ennyi tökéletesen elég volt a Leopardoknak, hogy elhúzzanak mellette, sőt mi több, Morbidelli is lőtávolba került. A spanyol az olasszal is koccant, majd ismét a füvön találta magát, és mire visszatért a pályára, addigra már a sötétkék Golf is messze járt. A koccanásokat később vizsgálták, de nem marasztalták el egyik versenyzőt sem.
A továbbiakban pusztán Borkovic próbálkozásának és szenvedésének lehettünk szemtanúi, már ami azt illeti, hogy köröket tegyen meg a pályán. Az állás azonban nem változott: Tarquini megszerezte a győzelmet a láthatatlan autóval, így aztán az első helyért járó pontok a másodikon befutó Jean-Karl Vernay-t illették meg. Huff, Morbidelli, Oriola, Vervisch, Colciago, Kajaia, Nash, Panis, Tassi és Menu követték őket. Colciago hetedik helye így a hatodiknak számít, míg Attila éppen pontszerző lett a 30 kilóval megpakolt Hondával.
A második versenyt Vervisch kezdte az élről, Davit Kajaia társaságában, Huff pedig a 10. helyről, Vernay mellől. James Nash és Tassi Attila a második sorban várakoztak.
A rajt után Vervisch ügyesen és taktikusan húzott keresztbe a pályán, de sem Nash-t sem Kajaiát nem sikerült megállítania, Tassit is csak nehezen tartotta maga mögött. Hátrébb Vernay lökdösődésbe keveredett, és majdnem a falnak is csapódott. Az első kör végén az állás: Nash, Kajaia, Vervisch, Morbidelli, Tassi, Colciago, Huff, Oriola, Tarquini, Menu a pontszerző helyeken.
Hogy a harmadik körben pontosan mi történt a két M1RA között, azt csak messziről láttuk, eztért nem bocsátkozom találgatásokba, a lényeg, hogy Attila a pálya mellett bóklászott egy darabig, utána csatlakozott a mezőnyhöz, valahol jóval hátrébb. És mintha ez nem lett volna elég, még egy áthajtásos büntetést is kapott, mert kiugrott a rajtnál.
Ekkortájt, a 4. kör közepén kezdődött Huff “ámokfutása”, amolyan, “ha már utolsó, hadd legyek kemény” életfelfogással. Előbb egy talán létező résbe próbált meg beférni Morbidelli és Kajaia közé, csak aztán jött egy kanyar is útközben, ennek következtében aztán Kajaia és Huff összeértek, és az Alfa szintén kilincset mutatott a haladási iránynak. A grúz fel is adta a futamot, valószínűleg a hátsó felfüggesztés tört el. Aztán Huff látott egy rést Morbidelli mellett is, s minthogy az sem volt elég nagy az előzéshez, kicsit az olaszt is arrébb pöckölte. Azt nem tudom, hogy 2012 világbajnoka miből is gondolta, hogy végiglökdösheti a mezőnyt és nem fogják érte megbüntetni, de most az egyszer igaza lett, és békében hagyták túraautózni a versenybírák. A következő áldozat Vervisch volt, és semmi jóra nem számíthatott, de addig védekezett, hogy Morbidelli is csatlakozott hozzájuk, és végül mindketten elé kerültek. Ekkor jött a második felvonás a sötét és a világos Golf között, de Huff ezúttal koccanás nélkül tudatosította Morbidelliben, hogy ez a második hely az övé… Aztán Nash után eredt…
A bajnoki aspiránsok igen gyenge versenyt futottak: Comini már a boxban, a tévén nézte, mit művel Huff a pályán. Még Colciago állt a legjobban: 6. volt, és volt előtte két Hyundai.
A 10. kör környékén a negyedik helyen haladó Vervisch-re megérkezett Menu, hátában Tarquinivel. A svájci körökön keresztül próbálkozott, de az audis nem engedett. Ekkor cserélt helyet egymással a két Hyunai, hogy hátha Tarquininek sikerül az előzés…
Vernay közben megelőzte Colciagót és Oriolára, majd Vervischre hajtott. Ennek később az lett a következménye, hogy egyikük jobb hátsó, másikuk bal első defekttel állt be a garázsa elé. A leopárdos fiúk nagy szerelést csaptak, aztán visszazavarták JK-t a pályára (de az Audi már nem ment sehová). Értelme volt, hiszen a sok kieső miatt így is bejött a francia pontszerző helyre.
Végül a két Hyundai csak túljutott Vervisch-en, de Menu csak sokára tudta követni Tarquinit. Később az olasz nagyon sportszerűen visszaadta Menunek az őt megillető pozíciót. Amíg azonban mi ezzel voltunk elfoglalva, addig Rob Huff utolérte James Nash-t, és Nash pontosan tudta: ma nincs kegyelem. Huff a 16. körben állt az élre, ezzel mind magáért, mind csapattársáért megtette a legtöbbet, amit tehetett ezen a hétvégén.
Nash-t megelőzte még Morbidelli is, így a befutó: Huff, Morbidelli, Nash, Menu, Oriola, Tarquini, Zhang, Colciago, Tassi, Galiana, Ende és Vernay. Mivel a Hyundai-ok nem számítanak, így minden célba érkező pontot kapott. Mentett ezzel Colciago és Tassi is, de egy pont Vernay-nak is megmaradt a végére.
Ez volt hát a TCR 2017-es szezonjának utolsó előtti versenye. A bajnoki címek közül egy sem dőlt el: jelenleg Vernay vezet 207, mögötte Tassi 186, Comini 165 és Colciago 161 ponttal. A következő versenyt 5 hét múlva rendezik Dubaiban. Tassi elveszíti a 30 kg-os ballasztot, Vernay a tökéletes csapattársat (Huffnak Makaón lesz WTCC futama), az Audinak talán jobban fekszik majd az a pálya. Izgalmas lesz, az biztos…
Magyar Szilvia
Social Profiles