Érdekesen alakult a vasárnapi versenynap első versenye az esős, hideg, szeles Slovakiaringen. Először is azért, mert ilyen idő volt, másodszor pedig azért, mert hiába volt Nick Catsburgnak pole-ja, a kilencedik helyről parádés rajtot kivágó Frédéric Vervisch nyert.
A rajtrácson többen „hajszárítózták” az aszfaltot az autóik előtt – naná, hogy nem hajszárítóval, de az eredmény elvileg száraz aszfalt lett. Azért csak elvileg, mert amikor leszedték a cókmókot a rajtrácsról, elkezdett esni az eső. A felvezető kör végére mindenki megfújhatta a „hajszárítóját”, mert ugyanolyan volt a pálya mindenhol: vizes.
Ennek következtében aztán nem mindenkinek sikerült jól a rajtja, de egy bizonyos belga fiatalembernek valami fantasztikusan. Fred szó szerint magába volt roskadva a pénteki edzésnap után: hogy hogy lesz ebből bajnoki cím, mert „csak” egy kilencedik rajthely jött össze, a második időmérőn pedig még ennél is rosszabb. „Nagyon csalódott voltam a pénteki nap után. Valami olyasmit mondtam, hogy innen aztán nehéz lesz bajnoki címért harcolni!”
De bármit is mondott, a pedált tövig nyomta a gyenge esőben, és Ma és Michelisz mögött, a harmadikként kezdhette az első kör második felét, majd, Micheliszt is megelőzve már másodikként a második kört. Az élről rajtoló Catsburg az ötödik helyig csúszott vissza, az eső egyre jobban rákezdte, és három autó már szántotta is a kavicságyat: Kevin Ceccon, Nestor Girolami és Niels Langeveld (akik mind egy hátulról jövő lökéshullám áldozatai voltak). Bejött a biztonsági autó, mert Ceccon Alfáját és Girolami Hondját ki kellett pecázni a sóderből. Langeveld produkcióját látva meg voltam győződve arról, hogy az Audi innentől kezdve leginkább sóder-talicska, és körülbelül a boxig fogja kihúzni. De Niels a TCR Germany 40 fős mezőnyében edződött, kemény gyerek, az sem érdekli, ha még a füle is tele ment kaviccsal, ő akkor is befejezi ezt a futamot, az akárhányadik helyen is!
A Safety Car a negyedik körben hagyta el a pályát, a versenytáv 11 körösre nőtt, Vervisch az ötödik kör közepén előzte meg Ma Qing Huát, és innentől csak arra kellett figyelnie, hogy a pályán maradjon. „Attól féltem, hogy a Hyundaiok megesznek majd minket, de a sebességünk meglepően jó volt. Tényleg nem imádkoztam még több esőért azon a versenyen, és miután az élre álltam csak arra figyeltem, hogy a pályán maradjak. Onnantól kezdve a nyomás sem volt nagy” – mondta Vervisch.
Szóval az első hely sorsát lemeccselték, hátrébb azonban még akadtak eldöntetlen dolgok. Az ötödik kör végén az állás: Vervisch, Ma, Michelisz, Vernay, Haglöf, Catsburg, Farfus, Coronel, Tarquini, Azcona az első 10 pozícióban. Tiago Monteiro Andy Priaulx-lal csatázott az utolsó helyek egyikéért, majd a hetedik körre kialakult a Catsburg-Farfus-Coronel-Tarquini-Azcona vonat Daniel Haglöf mögött. Farfus Catsburgot előzte meg, majd mindketten elmentek Haglöf mellett, akit utoljára Coronel kezdett szorongatni, végül pedig még Yvan Muller és Luca Engstler is ott hagyta a svédet.
A tizedik körben Gordon Shedden mutatott be egy amolyan „átbújós előzést” Aurélien Panis és Mehdi Bennani mellett. Lehet, hogy ez az eléggé megalázónak tűnő manőver túlságosan is megzavarta a két szenvedő felet, mert pár pillanat múlva összeakadtak és legurultak a pályáról… A visszajátszást hitetlenkedve néztük: „Ez mi volt? – Bennani.” Huff szerint a marokkói később, a csapatértekezleten azzal védekezett, hogy el volt törve a visszapillantó tükre, és nem látott semmit. Rob hozzátette: „De szerintem jó visszapillantóval is képes lett volna ugyanerre…”
Akárhogy is: ez volt az utolsó említésre méltó esemény az első versenyben.
A futamot Vervisch nyerte: csak szerényen, semmi autó tetején ugrálás, vagy ilyesmi, mint legutóbb… Ma Qing Hua ért be a második helyen, Michelisz Norbert pedig a bajnoki cím szempontjából egy nagyon is értékes dobogót szállított. Jean-Karl Vernay, Augusto Farfus, Gabriele Tarquini, Nick Catsburg, Tom Coronel, Mikel Azcona, Luca Engstler, Yvan Muller, Gordon Shedden, Rob Huff, Benjamin Leuhter, Esteban Guerrieri, Niels Langeveld, Tiago Monteiro, Tassi Attila, Daniel Haglöf, Johan Kristoffersson, Andy Priaulx, Yann Ehrlacher és Thed Björk ebben a sorrendben fejezték be a futamot a dobogósok mögött.
Langeveld eltántoríthatatlan kitartása – már hogy akkor is befejezi ezt a versenyt, ha még a fülében is kavics van – meghozta a gyümölcsét: egy pont is több, mint a semmi. Mivel a szabadkártyás Luca Engstler nem kapott pontot, a 16. helyért (és a kavicsgyűjtemény hazacipeléséért) Nielsnek járt az utolsó. – Kavicsok közt is akad néha aranyrög!
De az igazi boldogságot most azon a pénteken még olyan szomorú arcon láthattuk – szerintem hosszú még az a bajnokság, Fred!
Magyar Szilvia
Social Profiles