Fotó: René Rast Instagram
René Rast egyszerűen megállíthatatlan. Nem elégedett meg kevesebbel, mint egy pole pozícióval, és a szinte kötelező futamgyőzelemmel. A japán vendégeink estek-keltek, ám Jenson Button a top 10-ben végzett.
Elérkezett az idei utolsó versenyhétvége, a helyszín Hockenheim. Már szombaton elkezdődött a sztárparádé: jelen volt az 1982-es, és a 2016-os Forma 1-es világbajnok, Keke és Nico Rosberg. Nem csoda, hisz csapatuk, az Audi Sport Team Rosberg minden valószínűség szerint bezsebeli a csapatbajnoki címet. Itt van Emerson Fittipadi is, szintén F1-es világbajnok (1972, 1974), elkísérte unokáját, Pietrót. Megjelent Tom Kristensen, Walter Röhrl (rally-világbajnok, 1980 és 1982), Hans-Joachim Stuck, Jochen Mass és Benoît Tréluyer is. És, hát itt van Jenson Button, méghozzá nem vendégként, hanem versenyzőként.
Az időjárás tipikusan őszi, hűvös van, a délelőtti időmérőt is esőben rendezték meg. A nehéz körülmények, és a hol vizes, hol felszáradó pálya mégsem zavarta meg René Rastot, begyűjtötte a pole pozíciót. Mögötte ádáz üldözője, Marco Wittmann végzett, őket Mike Rockenfeller követte. Az első tízbe befért még Jonathan Aberdein, Loic Duval, Jenson Button, Timo Glock, Robin Frijns, Sheldon van der Linde és Joel Eriksson.
Jenson Button már a Forma-1-ben remek esőmenő volt, első futamgyőzelmét pont nálunk, a Hungaroringen, szerezte meg 2006-ban, szakadó esőben. Teljesítménye és hatodik rajtkockája szenzációs eredmény. Japán társai, Ryo Hirakawa (Lexus) és Tsugio Matsuda (Nissan) a szerény 20-21. helyről várták a startot.
A 13:30-kor elinduló versenyre már teljesen felszáradt a pálya. A rajtot Rast kapta el a legjobban, mögötte szorosan Rockenfeller és Wittmann. Button csúnyán beragadt, de csak egy helyet veszített. A 35-ös rajtszámú Matsuda el sem tudott indulni, már a felvezető körön a boxba tolták, és később sem tudott a többiek után eredni.
A versenyben a legnagyobb izgalmat talán az okozta, amikor Timo Glockot ismét utolérte a végzet, ezúttal az autó vezető oldali ajtaja személyében. Szuperlassításokban ugyanis látni lehetett, hogy az autó ajtaja kinyílt, és, hogy le ne essen, a pilóta tartotta! A 10. körben ki kellett jönnie a boxba, ahol a szerelői kicserélték az ajtót, és ha már ott volt, a kerekeket is.
A 19. körben egyszer csak bejött a biztonsági autó. Elsőre nem volt teljesen egyértelmű, hogy miért, csak sejteni lehetett, hogy Philipp Eng félrehúzódása miatt. Az osztrák két körrel azelőtt húzódott le, szándékosan, és nagyon okosan, egy megnyitásnál, ahová a pályabírók azonnal be is húzták a BMW-t, ám a versenyigazgatóság mégis úgy döntött, hogy az álló autó ott veszélyes helyen van.
Ekkor két versenyző volt, aki még nem jött ki a kötelező kiállásra, Daniel Juncadella és Nico Müller. A svájci pilótának nem volt szerencséje, épp akkor ment el a boxbejárat előtt, amikor a SC bejött, így egy teljes kört vesztett, a spanyol viszont bejött, de műszaki hiba miatt bent is maradt a garázsban.
A repülőrajt simán zajlott, Rast el tudott jönni, Wittmann egy pillanatra sem volt rá veszélyes. Egészen a 25. körig, amikor a hajtűkanyarban Wittmann beesett Rast mellé, és egy jobb kigyorsítással el is ment mellette. A BMW-s szerelők a boxban kitörő örömmel fogadták a manővert, ám jókedvük egy körrel később el is illant, mert Rast ugyanott visszaelőzte Wittmannt, és el is tudott szakadni tőle.
Jenson Button közben parázs csatába keveredett Sheldon van der Lindével, amit a verseny utáni interjúban meg is jegyzett… A dél-afrikai újonc rendkívül erőszakos volt, és lekényszerítette a pályáról Buttont, a brit viszont nem hagyta magát, így nem tudták őt megelőzni. Ezzel szemben van der Linde fekete-fehér zászlós figyelmeztetésben részesült.
Apropó büntetések: Müller begyűjtött egy boxutca-áthajtásost, mert a kerékcseréje után túllépte a boxutcában megengedett maximális sebességet.
A kockás zászlóig még láttunk egy-két Button előzést (pedig a japán autókon se DRS, de push-to-pass gomb!), és egy Aberdein-kalandozást a kavicságyban, az első három helyen azonban nem történt változás. René Rast simán nyert, Wittmann lett a második, Mike Rockenfeller pedig a harmadik. Robin Frijns, Loic Duval, Timo Glock, Paul di Resta, Bruno Spengler, Jenson Button és Joel Eriksson foglalta el a pontszerzők sorát.
Azzal, hogy Rast 28 pontot gyűjtött ma, Frijns pedig 12-t, Green és Müller pedig mindketten nulláztak, a Team Rosberg 48 pontosra növelte az előnyét, ezzel, ahogy az sejthető is volt, megszerezték a csapatbajnoki címet. A holnapi pole-on és a futamgyőzelmen kívül tehát minden eldőlt az idei bajnokságban.
„Nyerni mindig különleges, a csapatbajnoki címnek nagyon örülök, és ezt, azt hiszem, az egész csapat nevében mondhatom. Olyan sokat dolgoztunk ezen a projekten, végtelennek tűnő órákat, és napokat öltünk bele. Nem volt olyan könnyű elhozni az első helyet, mint ahogy az kívülről tűnt. Marco nagyon jó első stintet futott, és nagy nyomás alatt tartott” – nyilatkozta a verseny után Rast.
Wittman így foglalta össze a történteket: „Az egész hétvége jól alakult számunkra, a biztonsági autó viszont nem volt ma velünk, hiába volt jó a versenyem első része. Sikerült megelőznöm Rockyt aztán megpróbálkoztunk egy alávágással Renénél azzal, hogy korábban állunk ki a boxba, de ez sajnos nem jött össze, a safety car a lehető legrosszabbkor jött be. Utána már csak egy esélyem volt, amit ki is használtam, de ez inkább csak a show része volt, René DRS-sel vissza tudott előzni engem. A szezont győzelemmel kezdtük, így holnap mindent megteszünk, hogy győzelemmel is fejezzük be.”
„Nem volt kiemelkedő a rajtom, de azért jó volt. Marcót meg tudtam előzni, és Renéhez is közel kerültem, de a fiúknak ma egyszerűen sokkal jobb volt a sebességük. Amikor Marco ismét megelőzött, már küzdöttem a gumijaimmal. A biztonsági autó a második stintemben jött ki, örültem, hogy már előtte kint voltam a boxban” – mondta Mike Rockenfeller.
„A rajtnál csak egy helyet veszítettem – szólalt meg Jenson Button is. – DRS nélkül azért nehéz volt követni az eseményeket, és csak amikor megtaláltam a ritmust, tudtam felvenni a versenyt a többiekkel. A gumikra azért vigyázhattam volna jobban is, az hiszem, túl korán álltunk ki cserélni. Maga a kiállás is hosszabb volt, a fiúk nem ilyen boxkiállásokhoz vannak szokva, adta magát, hogy időt fogunk veszíteni. A 15. helyről végül sikerült a kilencedikre felküzdenem magam, de rettentően élveztem.”
A 2019-es szezon utolsó versenyét vasárnap 13:30-kor nézhetjük meg a szokásos felületeken (TV-ben a német SAT1-en, vagy az osztrák ORF-en, illetve angol, vagy német kommentárral a DTM hivatalos Youtube csatornáján).
A szombati verseny teljes végeredménye:
null
null
Schneider Erika
Social Profiles