Egy különleges könyv, jótékony célra

new cover plan web

Borítóterv

Immáron tizenegyedik éve íródik a túraautó világbajnokság (WTCC) újkori története. Mögöttünk van tehát egy évtized, melyben láttuk hogyan nyert a BMW-vel három világbajnoki címet zsinórban Andy Priaulx, hogyan lett az autósport-történelem legidősebb FIA világbajnoka Gabriele Tarquini, hogyan versenyzett (és nyert futamokat) speciális versenyzőprotézissel Alex Zanardi, vagy éppenséggel hogyan nyerte meg Michelisz Norbert a privátok világbajnokságát.

Néhány momentum az elmúlt 10 évből, amit soha nem felejtünk el. Azonban ahhoz, hogy tényleg felejthetetlen legyen az újkori WTCC első évtizede, összeállt három szakíró, akik a kezdetektől fogva követik a világbajnokságot, és rengeteg szervezőmunkával, a versenyzők és a csapatok közreműködésével, jótékonysági munkában szerkesztettek egy könyvet az elmúlt 10 év történeteiből, interjúiból, riportjaiból, melyet az idény végén angolul és magyarul is szeretnének közreadni.

A projekt a versenyzők, a csapatok, a Eurosport Events Ltd. és a WTCC sajtóirodájának teljes körű támogatásával fut, jótékonysági céllal. A versenyzők, akik megírták legszebb, legjobb emléküket az elmúlt tíz évből, mindannyian elkötelezett támogatói jótékonysági szervezeteknek. A szerkesztők és a csapatok sajtósai, akik sokszor extra erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy a könyv elkészüljön, lemondtak honoráriumukról, és úgy döntöttek, hogy a nyomdaköltségen felül az összes bevételt jótékonysági célokra szentelik, és a versenyzők által megjelölt alapítványoknak utalják át.

 Egy kis ízelítő a könyvből:

Fotó: ROAL Motorsport

Fotó: ROAL Motorsport

Alex Zanardi: Tizennégy varázslatos kör augusztusban (legszebb emlék: 2005, Oscherleben; támogatott alaptvány: Bimbingamba, célja: végtagamputált gyerekek életminőségének javítása)

A boxból Roberto Ravaglia rádión a köridőkről tudósít, lelkesít, szinte mintha magát is bátorítani akarná, attól való félelmében, hogy a varázslat szertefoszlik: »Csak így tovább, Alex, ne add fel!«. »Ki adja fel?!« – gondolom, de még négy kör hátra van a kockás zászlóig, és ez egy örökkévalóságnak tűnik.

Andy Priaulx: Az örök mosoly titka (legszebb emlék: 2005, Makaó, támogatott alapítvány: The Priaulx Premature Baby Foundation, célja: koraszülött gyermekek megfelelő ellátása, egészségügyi támogatása)

„Így végül Dirk maradt az egyetlen valódi ellenfelem, és azt mondtam a feleségemnek, Jónak, hogy bármi is történjen a pályán, nyugodtnak kell maradnia. Ha Dirknek valamilyen problémája támadna, nem kezdhet ünnepelni, mert az nem mutatna jól a tévében!”

Gabriele Tarquini: Szélárnyék (legszebb emlék: 2009, Makaó, támogatott alapítvány: Bimbingamba)

Elérkezünk a porral borított szakaszhoz, lassú jobb kanyar kettesben, közvetlen utána egy majdnem egyenes harmadikban, és beérek a „ködbe”, az ebben a szakaszban ezerszer is elismételt mozdulatokat teszem meg, padlógáz, közel járok a limithez, negyedikbe teszem az autót, türelmetlenül várva, hogy kiérjek ebből a részből, ahol semmit sem látok. Anélkül, hogy észrevennénk, a legnehezebb, legnagyobb odafigyelést igénylő pályaszakaszokon visszatartjuk a lélegzetünket és elkezdődnek a lélegzetkihagyásos szünetek, melyek felgyorsítják a szívverés ritmusát, ez megterheli a szervezetet és elhomályosítja a döntési képességeinket. A „köd” ritkul és a rövid egyenes szakasz helyett néhány méterrel előttem ott látom Yvan autóját keresztben az úton… teljes erőből nyomom a féket és behunyom a szememet...”

Tom Coronel: Felemás papucsok (legszebb emlék: 2008, Okayama, támogatott alapítvány: The Priaulx Premature Baby Foundation)

„A mérnököm azt mondta: »De így teljesen tönkretesszük az autó egyensúlyát.« Mire én: »Francba az egyensúlyával, én így tudom vezetni, és kész!«”

Rob Huff: Több, mint orosz rulett (legszebb emlék: 2014, dobogó és győzelmek a Ladával, támogatott alapítvány: The Hallow Project, célja: tanulási nehézséggel küzdő gyerekek és fiatal felnőttek életminőségének javítása)

„Egy drámai előzés után átvettem a vezetést Monteirótól az utolsó előtti körben és onnantól én vezettem a legszélesebb versenyautót a pályán, hogy magam mögött tudjam tartani Yvan Mullert. Hihetetlen módon új körrekordot állítottam be (2:27.009), mialatt az abszolút nem várt hetedik győzelmemért hajtottam Makaó utcáin – a Lada történelmének második elsősége felé.”

Yvan Muller: Vissza a jövőbe! (legszebb emlék: 2008, Makaó, támogatott alapítvány: Fondation Frédéric GAILLANNE Mira Europe, célja: látássérült gyerekek vakvezető kutyáinak kiképzésével foglalkoznak)

„Most már elfelejthetjük 1984-et!”

Az írók között üdvözölhetjük továbbá Sebasien Loeböt, James Thompsont, Augusto Farfust, Franz Engstlert, Dusan Borkovicot, valamint Alvin van Wunnikot, Tom Coronel videós emberét, Neil Hudsont, a Touring Car Times felelős szerkesztőjét, de elmondják történeteiket Bruno Correia, a Safety Car pilótája, Marcello Lotti, az újkori WTCC alapító atyja, Eric Néve, a Chevrolet egykori sikerfelelőse és Martin Haven, a Eurosport angol szakkommentátora is. De megtudjuk azt is, ki volt Michelisz Norbert, mielőtt mindannyian megismertük, mennyire van közel hozzá Alain Menu és hol is egészen pontosan, illetve hová vezetett egy bizonyos cetli Gianni Morbidelli asztalán…

Nem mindennapi könyv, nem mindennapi sztorikkal, amikre sokáig emlékezni szeretnénk, mert kedves a rajongók, a versenyzők és az újságírók szívének, akik öt, hat, nyolc, vagy akár már több mint tíz éve tartanak a WTCC nagy családjával.

Fotó: fiawtcc.com

Fotó: fiawtcc.com

A szervezők – különös tekintettel a jótékonysági célokra – szeretnék elkerülni a felesleges példányok nyomtatását (ily módon azt az összeget is jótékonyságra tudnák fordítani), ezért a könyvből nyomtatott példányokat kizárólag előrendelés útján lehet majd vásárolni. A kiadványról bővebb információt annak kétnyelvű honlapján lehet elérni, továbbá előrendelés is itt adható le magyar illetve angol nyelvű példányra, nyomtatott és e-könyvre egyaránt.

Comments

comments