A Monteiro sztori

A család is segített túljutni a nehezén.
Fotó: Magyar Szilvia

Az elmúlt 5 napban, sajtóközlemény formájában kaptunk egy négy részre bontott interjút, melyben Tiago Monteiro a Barcelonában, tesztelés közben történt balesetéről, a felépüléséről és a versenyzésbe való visszatéréséről beszél. Ma megkaptuk a tájékoztatást a Honda és a WTCC sajtóirodájától, hogy Monteiro egészségügyi okok miatt nem tud részt venni a Ningbo versenypályán a hétvégén esedékes versenyen. Helyére a Honda Gabriele Tarquinit kérte fel beugrónak.

“Már jó 20 éve versenyzem – kezdte Monteiro – és ez alatt az időszak alatt volt néhány balesetem. Az IndyCarban és a Formula-1-ben, de még a WTCC-ben is. Különösképpen emlékezetes, ami a Nordschleifén történt tavaly. De az elmúlt 20 évben ez volt az első, amiben megsérültem. Azt kell mondanom, igazán szerencsés vagyok, hogy 20 év alatt egyszer sem lett komolyabb bajom, de ez most fájt! Egy normál tesztnapot futottunk Barcelonában, amikor az utolsó körömet kezdtem azon a napon. Elképesztő, hogy milyen az élet! A célegyenes végén a fékre léptem, de a fék nem működött. Technikai hiba volt, és egyáltalán nem tudtam lassítani. Nagyon fura dolog, hogy a tested várja a lassulást, de nem történik semmi. Megpróbáltam elkerülni a frontális vagy a bal oldali becsapódást, de amint az autó leért a fűre, az megdobta, és hátulról és oldalról kaptam az ütést. Amikor tudatosodott bennem, hogy el fogom találni a falat, megpróbáltam védeni magamat, de magára a becsapódásra nem emlékszem, bár arra a becsapódásra, amit a Nordschliefén éltem át, arra nagyon is. Ez egyszerűen annyira fájdalmas volt, hogy elájultam.

A kórházban az első néhány nap nagyon nehéz volt, mert nem kaptam rendesen levegőt. Nem tudtam beszélni. Illetve tudtam volna, csak nem tudtam artikulálni, amit mondani akartam. Megvolt az összes nyelv, amit beszélek egyébként, és mindenemet tudtam mozgatni, aminek nagyon örültem, csak egyszerűen rettenetesen fájt a fejem. Ha kinyitottam a szememet nagyon rosszul voltam, kettős látásom volt. Az első 3-4 nap azzal telt, hogy az olyan alapvető képességeimet visszaszerezzem, mint a légzés. (…) Aztán átjött édesapám, aztán a feleségem, … jó volt, hogy voltak látogatóim. Az nagyon fontos lépés volt pszichológiailag, amikor hazaszállítottak Portugáliába, mert minden jobb lesz hirtelen, ha közel van a családod. Aztán elkezdtem mozogni, aztán olvasni az üzeneteket. Annyira jó érzés volt ilyen sok támogató üzenetet kapni barátoktól, emberektől, akiket régen nem láttál, rajongóktól és családtagoktól. Ez egy igazi, extra motiváció volt. Az ilyen üzenetek tényleg segítenek túljutni a nehezén.

(…)

Végzetes is lehetett volna, és nagyon szerencsés voltam. Tulajdonképpen az autó megmentette az életemet. Az orvosok az első pillanattól meg voltak győződve arról, hogy nincs maradandó sérülésem.”

Monteiro az utolsó pillanatig hitt abban, hogy ott lehet a kínai hétvégén, de végül az orvosai azt tanácsolták neki, hogy ne kockáztasson. Egy esetleges újabb ütközés nagyon rossz hatással lenne a szervezetére, ezért a visszalépés mellett döntött. A csapat részéről Gabriele Tarquini volt a logikus választás, hiszen évekig versenyzett a Hondánál, formában van, alig 2 napja nyerte meg a TCR kínai hétvégéjének egyik versenyét, valamint még Kínában tartózkodott, alig 60 km-re a WTCC hétvége új helyszínétől, a Ningbo versenypályától.

A fentiekben az interjút kivonatosan közöltük. A teljes interjú megtekinthető a WTCC Youtube csatornáján.

Magyar Szilvia

Comments

comments