Fotó: BMW Motorsport, Instagram
Van egy fantasztikus és a maga nemében páratlan videó a YouTube-on, ami vasárnap éjjel került oda. Egy 51 éves olasz vezet rajta versenyautót, lábak nélkül, belülről. De nem csak ezért fantasztikus. Annak, aki még nem látta, itt egy kis ízelítő magyarul.
A történetbe akkor kapcsolódunk be, amikor az autók már a rajtrácson állnak, és Alex Zanardi a gumikon filozofál a rádióban:
– Ugye, mindenki vizes gumikon a rajtrácson? Az tűnik logikusnak. Szerintem nagyon is bátor húzás lenne slick gumikkal felállni erre a rajtrácsra. (…) Szóval a taktika az, hogy meg kell várnom a táblát, amíg jelzitek, hogy az összes BMW-s cserélt kereket, és utána mehetek a boxba, ugye?
– Igen, ez a terv, de ez még változhat.
– Értem.
A rajtrácson megjelenik az egyperces tábla, az ajtót rácsukják Alexre. A rádióból elhangzik a rajt előtti utolsó mondat, miután emlékeztetik a versenyzőt a rajtrácson elfoglalt pozíciójára:
– Élvezd a versenyt!
– Köszi, haver!
Felvezető kör. Rajt. Egy pillanatra szívroham közeli élmény: Alex a második kanyarban mellényúlt a féknek. (Mivel a protézis rögzítve volt a fékpedálon, ilyen nem fordulhatott elő korábban…) De a helyzet megoldódik nagyobb kalamajka nélkül.
(…)
– Safety Car, Alex, Safety Car. Biztonsági okokból nem Indy-rajttal indulunk újra.
– Értem.
– Safety Car, tartsd a pozíciódat!
(…)
– A biztonsági autó a kör végén bejön. Emlékezz: nem Indy-rajttal indulunk újra!
– Én vagyok rossz helyen, vagy a többiek már mind kétszer voltak a boxban?
– Negyedik vagy. Megismétlem: negyedik vagy, tartsd a pozíciódat!
– Az úgy még jobb! Előzhetek egyből zöld jelzésnél?
(rövid csönd)
– Eriksson jobb taktikán van, el kell engedned. Eriksson jobb taktikán van, engedd el.
A biztonsági autó elhagyta a pályát, új lendületet vett a verseny.
(…)
– Milyen az autó, Alex?
– Az autó jó. A pálya egy bizonyos szakaszán a többiek sokkal gyorsabbak, de egyébként az autó mindenhol máshol jó.
(…)
– Alex, box, box, box!
– Értem.
– Beértem a boxutcába.
– Vettük.
Kerékcsere.
– Szabad a pálya, Alex. Új, vizes gumikat kaptál, ne felejtsd el melegíteni őket! A pálya üres.
– Értem. Mennyi van vissza a versenyből?
– 20 perc, olyan 12 kör még.
– Köszönöm! Ugyanakkor hozzá kell tennem: bocsánat, sokáig voltam a boxutcában.
(…)
– Alex, ha látod a kijelzőn, meg tudod mondani a guminyomást? A guminyomást, Alex.
– Bocs, csak közben fékeznem kellett. Igen, látom. A guminyomás (bediktálja az adatokat). Szóval tökéletes.
(…)
– Meg tudjátok mondani, mennyi van hátra a versenyből?
csönd
– Srácok, mennyi van még hátra a versenyből?
csönd
Ekkor már csak 7 perc, vagyis nagyjából 3 kör volt hátra, és a BMW-nél minden bizonnyal nagyon is lekötötte őket a tény, hogy Joel Eriksson első győzelme egy kőhajításnyira van. De nemsokára újra szól a rádió:
– Alex, vége a versenynek, ötödik lettél.
– Ez a nap vicce, gyerekek. Az utolsó helyről indultunk! Én már öreg ember vagyok, ne viccelődjetek velem!
Ki tudja, mióta ismerem már Alex Zanardit, lehet, hogy 20 éve is van annak, és tudom, ő nem csak hogy mindig vevő volt a viccekre, de mindig mindenből tudott is viccet csinálni. Így aztán én is (és nyilván a mérnök a rádió másik végén is) úgy értelmezzük: ő maga csinál viccet ebből az egészből.
– Ötödik vagy, legenda!
– Halljátok?
– Mondtál valamit, Alex?
– Igen, azt mondtam, hogy egy 51 éves, öreg ember vagyok, nem csinálhatjátok ezt velem!
Beáll a csönd, mert nyilván ez nem vicc, mi pedig még mindig nem értjük, hogy komolyan gondolja-e, hogy nem tudja, hogy a mérnöke nagyon is komolyan beszél.
– OK, én nem tudom, hogy most hülyéskedtek-e velem, vagy ez az ötödik hely tényleg komoly, de egy élmény volt veletek versenyezni, nagyon köszönöm!
És Alex Zanardi elkezdi a rádióban név szerint megköszönni mindenkinek a munkát és a csodálatos lehetőséget. Csak ehhez kicsit rövid a pálya.
– OK, elértem a pit lane-t. Nem tudom mindenkinek megköszönni.
Mást egy életre elég nagy seggberúgással büntettek volna ezért, de Zanardinak itt és most szabad volt: fánkokat rajzolt a boxutca elején az aszfaltra, amíg érte jött valaki egy tolószékkel. Mosolyogva szól a rádióba:
– Na, kicsit megmelegítettem a gumikat! Most kiszállok.
A csapattag, aki érte jött, megöleli, és Alex már biztosan tudja: a BMW-nél komoly emberek dolgoznak, nem csinálnak viccet egy 51 éves, öreg emberből – az az ötödik hely a legkevésbé sem az…
A felvétel teljes hosszában megtekinthető itt.
Magyar Szilvia
Social Profiles