Ha harc, hát legyen harc!?

Így is lehet… Fotó: Peugeot Sport Official, Peugeot 308 Cup

Mondanám, hogy a hétvégén kezdődött, de nem. Még csak nem is Hockenheimben! Elkezdődött ez már a Hungaroringen… Az is lehet, hogy még tavalyról maradt itt, a TCR EU mezőnyében. Valami megmagyarázhatatlan, érthetetlen, felesleges… Valami, amitől néha sírhatnékunk, néha hányingerünk van.

Mivel tizenvalahány éve nézek túraautózást, tisztában vagyok vele, hogy ez elsősorban a kerék-a-keréken csatákról, az összeérő lökhárítókról és ajtókról, a kisebb koccanásokról is szól. De – már bocsánatot kérek – nem „az én lökhárítóm ér össze belegyógyulás szinten a te ajtóddal”! Meg nem formázok az előttem haladó duóból és a követő bolyból tömeges, modern Laokoón szoborcsoportot! És, ha a legnagyobb idiótaságot díjazni lehetne: a bukótérből körülnézés nélküli visszahajtás által gyakorlatilag a megsemmisítésig összeroncsolni egy versenyzőtársam autóját a huszonvalahányadik pozícióért nevű performansz biztosan többszörös nyertes lenne!

De ez még mind hagyján! Nézzük, mi volt Spában!

Még az első versenyen került sor két különös esetre. Az egyik az első körben történt, és kapásból nyugdíjzata Teddy Clairet-t és Olli Kangast. Mindkettő ártatlan volt, a bűnöst a követő bolyban kell keresni.

„Andreas Bäckman olyan keményen belém jött hátulról az ötös kanyar féktávján, hogy elvesztettem az uralmamat az autóm felett, aztán elvittem a többeket is” – magyarázta Olli Kangas.

Kangas autója itt még egészben volt.
Fotó: TCR Europe Official

A Clairet testvérek már Hockenheimben panaszkodtak a teljesen felesleges agresszivitásra és a versenyzők közötti tiszteletlenségre, és most úgy nézett ki, mintha kicsit adoptálni próbálták volna a környezetet – mindhiába.

„Ami engem illet, nem változtattam semmin – kezdte Teddy – Megpróbáltam a versenyen sokkal célratörőbb és elsősorban okosabb lenni és minden létező lehetőséget megragadni az előrelépésre… Még mindig úgy gondolom, hogy néhány versenyző túlságosan is agresszív, és túl sok ütközésbe másznak bele.”

Akár így, akár úgy, nekik ez a futam öt kanyarig tartott. Csak emlékeztetőül: végül Andreas Bäckman a harmadik helyen végzett, és a kutya se firtatta, hogy mi történt adott ponton, sőt, vizsgálati jegyzőkönyv sem készült az esetről. Egyetlen döntésünk annyit mond ki, hogy Kangas és Clairet ártatlan a dologban.

A következő szombati esetünk a Comte – Potty előzés volt, ami a dobogóért ment, és Auréliennek épp csak szerencséje volt, hogy nem veszítette el teljesen az autót, csak azt a dobogót. Az akkori nyilatkozatok a két érintettől így hangzottak: „Sikerült egy nagyon merész előzést végrehajtanom kívülről a Stavelotban. Beismerem, hogy bevállalós voltam, itt nem nagyon próbálunk meg ilyeneket. De jól sikerült, már csak azért is, mert Comte nagyon fair volt” – mondta Potty.

Comte a Touring Car Timesnak egy teljesen más történetet adott elő: „A gumijaim a verseny végére teljesen elfogytak, védekezésre kényszerültem (…) Maxime jól jött előre és sokkal gyorsabb volt, mint én. Megpróbáltam védeni a pozíciómat az utolsó körben, de ő meglökött egy kicsit, kimozdította az autómat az egyensúlyi helyzetből, és ez elég volt ahhoz, hogy megelőzzön. Nem én vagyok a versenyigazgató, szóval nem tudom, de számomra ez a határon volt. Nyilván mások fogják megítélni, de normál esetben ebben a kanyarban nem előzünk, és a lökés következtében tudott elmenni mellettem.”

Aurélien Comte visszahúzódó, csendes kis ember. Egészen sokáig tűrte a “kapok-kapok”-ot. Na, de nem a végtelenségig!
Fotó: TCR Europe Official

A kis franciának nem csak a szavai, de az arca is arról árulkodott, hogy nagyon is elege van abból, hogy annak kell örülnie, ha az autója egészben marad. Szóval kicsit felhúzta magát a dolgon. A versenybíróságot a legkevésbé sem érdekelte az eset. (Nyilván, hazai versenyzőtől nem fognak dobogót elvenni, de ilyen lökdösődésért láttunk már 1 illetve 5, de még 10 mp-es büntetést is. A legérdekesebb mégis az egy pozíciós visszasorolásos büntetés volt, amit tavaly Zandvoortban osztottak ki Danny Kroes-nak, miután ugyanilyen manőverrel vette el Tassi Attilától a dobogó harmadik fokát. És meglepetésre szintén hazai versenyzőről volt szó!)

És akkor nem beszéltünk még az utolsó körben, az utolsó helyek egyikéért történt balesetről, ami úgy esett, hogy Abdulla Ali Al-Khelaifi átment az úton. Csak 29 éves létére még mindig nem néz körül… Íme, a videó, és alant a kép, hogy mennyi maradt Lilou Wadoux autójából. Azóta már biztosra vehetőnek tűnik, hogy Lilou-nak ez volt az utolsó versenye idén, mivel ebből versenyautót csinálni nem tud a csapat, és újat venni meg pláne nincs keret. Bár a monitorra kiírták, hogy vizsgálják az ügyet, jegyzőkönyv és döntés nem született róla.

Massive crash of Lilou Wadoux at Spa in TCR Europe Round 5

During the final lap of 2019 TCR Europe Round 5, there was an incident between Abdulla Al-Khelaifi and Lilou Wadoux and the French girl’s Peugeot rolled onto the gravel and stopped upside down. For more info: www.tcr-series.com

Fotó: Touring Car Times

A Kangas-Clairet eset utáni, sorban következő két jegyzőkönyv Comte és Potty vasárnapi kiugrása a rajtnál. Mondhatnám, hogy a hétvége mérlege Comte számára, a büntetéseket tekintve: egy feláras és egy akciós. Mindkettőt annak köszönheti, hogy Potty otthon van. Vagyis: szombaton ezért nem kapott az ellenfél büntetést, vasárnap meg ezért nem kapott a francia sem a kiugrásért, csak 5 másodpercet. Nyilván ugyanannyit kellett adni mindkettejüknek, és – bár a kiugrásért áthajtásos jár, vagy áthajtásos helyetti időbüntetés (ami Spában 30 mp) – Pottynak nem akartak 30 mp-t adni otthon…

Az első körben megint Kangas volt a soros egy csetepatéban: „Vasárnap Nagy Dániel kifutott a fűre és mellettem jött vissza a pályára. Én tartottam a saját ívemet, de az első kerekem összeért az ő hátsó kerekével, ettől pedig belepördült a korlátba” – mondta a finn. Bár Danit is kérdeztem az esetről, a cikk megírásának pillanatáig nem érkezett válasz. A versenybíróság tárgyalta, majd versenybalesetnek minősítette az esetet, melyben Kangas autója is megsérült, de be tudta fejezni a versenyt.

Azt a Natan Bihel – Josh Files féle esetet is annak minősítették, aminek következtében Bihel autójának törmelékével lett tele a célegyenes, és pályára kellett küldeni a biztonsági autót. Biheltől az eset leírása nem áll rendelkezésünkre, pusztán annyit mondott, hogy még az egyenesben is lökdösték hátulról, ami – túraautózás ide vagy oda – minden, csak nem normális!

A biztonsági autó távozta után Jimmy Clairet hibázott, amikor Julien Brichét próbálta előzni, és pár másodperccel később is, amikor Dusan Borkovicot. Jimmy nem tagadta a hibát, de azt sem, hogy ebben Borkovic mozdulata is benne volt. Vasárnap délután, a Touring Car Times-nak azt mondta, ő 50-50%-ra tenné a felelősséget, mindazonáltal szerinte ez egy versenybaleset volt, ami nem ért utólagos áthajtásos büntetést. (Ez a 30 mp pontzónán kívül helyezte Clairet-t a dobogóról.) Igazság szerint láttunk már ilyenért áthajtásost. És 1 mp-t is, sőt, semmit. Engem személy szerint nem az háborított fel, hogy egyből 30 mp-cel esett neki a versenybíróság egy olyan srácnak, aki eddig csak megszeppenve bámulta, hogy micsoda anti-viselkedés zajlik itt. A felháborító dolog az volt, ahogyan Dusan Borkovic lereagálta az esetet, nem máshol, mint a Touring Car Times hasábjain:  „A biztonsági autós fázis után Briché megelőzött engem, aztán Clairet, az a hülyegyerek, nekem jött féktávon, 240 km/h-nál! Minekutána már sok problémám volt, távozni akarok (a pályáról), mielőtt még csinálok néhányat!” Először is: mi az, hogy lehülyézem a versenyzőtársamat a legnagyobb, angol nyelvű szaksajtóban?! (Az már másik szakmai szempont, hogy mi az, hogy ezt valaki leírja így?) Másodszor is: Jimmynek megvan a magassága ahhoz, ha Dusan verekedni akar (erre utal a második mondat), de nem ő ütne vissza, ez garantált, hanem a jó másfél fejjel alacsonyabb öccse. Ahogy eddig megismertem Teddyt, nem is ütne kicsit, ha a testvéreiről van szó! Az ember azt gondolná, másfél nap alatt csillapodnak a kedélyek, de nem! Borkovicék folytatták az angol nyelvű sajtóanyagukban, amiben ez áll: „J. Clairet meglökött hátulról úgy 250-nél, és kiütött a pályáról. Nincs mondanivalóm, mindenki látta. Nagyon sportszerűtlen és nagyon veszélyes versenyzés tőle, és sok más versenyzőtől.” Az én kérdésem csak annyi: ahhoz mennyire kell sportszerűtlennek lenni, hogy lehülyézzem a másikat a TCT-n? És mennyire veszélyes féktávon beljebb húzni az autót, ha 5 centivel jönnek mögötted? Mindezeket a szavakat széles nyilvánosság előtt kapta meg a mezőny egyik legsportszerűbb, legaranyosabb, legkevésbé agresszív versenyzője.

További megdöbbentő adalék az esethez, hogy Clairet, mivel Borkovicot már nem találta a paddockban, a verseny után írt neki Messengeren egy bocsánatkérő üzenetet (más választása a bocsánatkérésre nem lévén). Ezek után a szerb sajtóközleményében olvasható szavak méginkább túlzottnak tűnnek.

A Clairet testvérek, Jimmy (szemben) és Teddy. Aranyos srácok, de ha kihúzod a gyufát, a legkisebb megvédi a többieket, ahhoz kétség sem fér!
Fotó: Peugeot Sport Official

„Először is: elfogadtam a versenybíróság döntését, mert miattam – még ha nem is szándékosan idéztem elő – egy versenyzőtársamnak fel kellett adnia a versenyt. Írtam is neki egy bocsánatkérő üzenetet Messengeren. Azért támadtam, mert tudtam, hogy a második szektorban gyorsabb, mint én, de az elsőben és a harmadikban nem. Így aztán, ha gyorsan meg tudtam volna előzni, akár még meg is nyerhettem volna a futamot. De ő egy olyan versenyző, akit nagyon nehéz megelőzni, ráadásul rengetegszer vált ívet, sokszor az utolsó pillanatban. Ebből adódott az ütközésünk is, amit nekem kellett volna elkerülnöm…

A hibáim nyomán fejlődöm, és ez is lecke volt számomra, mert a büntetésem miatt az első Európa-bajnoki dobogómat veszítettem el” – mondta Jimmy, amikor az esetről kérdeztem. Arról jótékonyan hallgatott, hogy vajon válaszolt-e Dusan arra a bizonyos üzenetre. (De ebből sejtem, hogy nem.)

Aztán ott volt a Tom Coronel – Stian Paulsen eset, amit Santiago Urrutia idézett elő, hátulról taszítva Coronelt, akinek az autója eleje egyszerűen beleakadt Paulsen autóján a küszöbbe. Ha Paulsennek nincs ekkora szerencséje a pályán keresztbe csúszás pillanatával, akkor szép kis modern műalkotás lett volna az autójából, talán olyan is, mint francia versenyzőtársáéból vált tegnap. És az elsődleges gondot megint nem az jelentette, hogy az uruguayi hibázott egyet a vlogger duó mögött. Hanem az, ahogyan ezt lereagálta a paddockban…

„Ha a véleményemre vagy kíváncsi, az nagyon egyszerű – kezdte Coronel a telefonban – Ezek a versenyzők azt hiszik, hogy meg tudnak csinálni dolgokat, de igazából nem tudják, hogy mire képesek. És aztán a büntetések is: szerintem, igazából meg sem büntetik az embert rendesen! A versenyzők túlságosan frusztráltak. Elfelejtik, hogy a célvonal után osztják ki a pontokat. Hősök akarnak lenni, de így nagy részük csak egy idióta lesz végül. A hetedik-nyolcadik helyen haladtam. Urrutia teljesen megbolondult, belémjött hátulról, aztán pedig azt állította, hogy őt is megtolta egy Peugeot. Aztán megmutattam neki a monitoron, hogy még csak közel sem volt hozzá egyetlen autó sem.  Az egész környéken nem volt másik autó, szóval hazudott. És hazudni is elég hülye dolog!  Erre nagyon agresszív lett, elkezdett lökdösni és kezet emelt rám. Mint, aki megőrült! Szóval azt vettem észre, hogy túlságosan sok ember versenyzik, akiknek nem kellene versenyautóba ülniük! Sokkal jobban kellene tisztelniük egymást! Gianni Morbidellivel volt egy jó csatám. OK, összeértünk, de ez a túraautózás. De, hogy kilököd a versenyzőtársaidat és aztán még idióta is vagy velük, na, ezért meg kell büntetni az embert!”

Coronel is szereti egészben tudni a versenyautóját, viszont nem szereti a paddockban burjánzó erőszakot és tiszteletlenséget.
Fotó: TCR Europe Official

És a végére hagytam a srácnak az esetét, aki olyan finoman vezet, hogy szinte alig fogja a kormányt, és aki olyan csendesen elüldögél mindig a sarokban, és olyan láthatatlan a pályán, hogy többnyire még a kommentátor sem veszi észre, akkor sem, ha éppen kilökik. Nos, Aurélien Comte-nál elszakadt a cérna szombaton este. Rendetlenkedett egy sort vasárnap. Először is kiugrott a rajtnál, ami nem éppen jellemző rá, másodszor úgy fűzte fel Pottyt az Eau Rouge-ra, hogy azt nehéz lett volna nem észrevenni, harmadszor pedig minden lehetséges oldalon festéket cserélt Ash Suttonnal! Nagyon, de nagyon felhúzta magát ez a csöndes kis fickó! Amikor megkérdeztem, hogy mi volt ez a változás egy éjszaka alatt, csak ennyit mondott: „Nem változtattam semmin. Megvan a saját vezetési stílusom, és aszerint vezetek. De tudok nagyon agresszív is lenni, ha kell. Egyszerűen csak adaptáltam a szituációt. És, ami a legfontosabb: bebiztosítottam a pontjaimat a hétvégére.”

Vagyis valaki megrángatta a kiscica bajuszát, nem számítva arra, hogy ezzel oroszlánt fog felébreszteni! Szóval, ha harc, hát legyen harc!?

Két történetet szeretnék elmesélni, itt, mindennek a végén. Ugyanezen a hétvégén estek meg, ugyanezen emberek egy részével. Az első arról szól, hogy egy 38 éves, végtelenül rutinos francia elvesztette és darabokra zúzta az autóját a pénteki szabadedzésen. Az egész éjszakájuk ráment, hogy összerakják. Az alábbi felvételen látható: a DG Sport piros-fehér pólós szerelői is besegítenek, csakúgy, ahogy Hockenheimben Julien Briché is segített nekik eltüntetni a krátert Aurélien Comte autójából. Ez a két csapat ugyanolyan autóval, ugyanazért a bajnoki címért hajt…

2019 Spa, TCR Europe – Briché’s car repair

Julien Briché heavily damaged his car at Raidillon in Free Practice 2, his team repair it for Qualifying. For more info: www.tcr-series.com

A másik történet a vasárnapi Peugeot 308 kupán esett meg. Egyik főszereplőnk szintén Briché, a másikuk ezúttal Jimmy Clairet. Mindketten hulla fáradtak. Briché végigdolgozott egy éjszakát, utána volt két időmérő edzése és két futama, este megsérült a versenyzője, totálkárosra törték a másik autójukat, majd egy ilyen éjszaka után az egyik időmérőről azonnal fejest ugrott a másik futamba, megnyerte azt, most pedig a hétvége számára utolsó futamát futja. Jimmy sem járt sokkal jobban, az átdolgozott éjszaka és a totálkárosra törött másik autó kimaradt neki, de behozott a második helyen egy autót a TCR EU-ban, ezek után a versenybíróság 30 mp időbüntetéssel sújtotta egy olyan baleset miatt, amiben talán csak ha félig hibás volt, így a dobogóról a pontzónán kívülre került. Brichén olyannyira látszik a fáradtság, hogy gyakorlatilag minden kanyart legalább egyszer elront a 8 kör alatt, mialatt a 8. helyről próbálja magát előre egerészni. Az utolsó előtti kör közepénél már a második helyen jár, a rajt óta vezető Jimmy mögött. A kör végén előzésre szánja el magát, de ismét hibázik: a két autó összeér, Jimmy messze az aszfaltozott bukótér közepén találja magát. Még az ablaktörlője is beindult, olyan lökést kapott. Briché lelassít. Annyira nem, hogy az addig a harmadik helyen haladó autó el tudjon mellette menni, de az illető láthatóan tisztelte kettejük csatáját annyira, hogy nem keveredett bele. Clairet összevakarja az autóját a bukótérből, Briché után megy. Julien elengedi, és ad neki éppen annyi előnyt, amennyi az előtt volt, hogy megpróbálta volna megelőzni. Egy centivel sem többet, de annyit kap Jimmy. Aztán Julien a gázra lép. A csata ismét éles, de, ami a legfontosabb: fair. Jimmy nyer.

Julien Briché nem azért adta vissza azt a pozíciót, mert egyértelműen megbüntették volna, ha nem teszi (nyilván ez is benne volt). Ahogy Teddy Clairet mondta nekem Hockenheimben, ezek a srácok, azokban az oroszlános autókban, ismerik egymást. Tisztelik egymás küzdelmeit, és, ami talán a legfontosabb: szeretik is egymást annyira, hogy képesek legyenek kimutatni a tiszteletüket. Így is lehet. Helyesebben: csak így lehet versenyezni!

Magyar Szilvia

Comments

comments