Fehér vasárnap piros zászlóval

Fotó: WTCR Official

Hogy egyszerű és lényegre törő legyek: volt egy dögunalmas időmérő edzésünk, és két futamunk, amik szintén dögunalmasak lettek volna, ha néhány versenyző át nem megy dodgempartiba, és közben szét nem esik a pálya.

Szóval, az időmérő edzés az úgy volt, hogy, ha valaki akart, akkor felkelhetett hajnali 3-kor a livetimingért. Felkelhetett hajnali négykor a beígért, felvételről történő közvetítésért, ami végül nem volt, és felkelhetett fél nyolckor a szintén beígért, felvételről történő közvetítésért, ami úgy nézett ki, hogy láttuk a Q2-ből az utolsó 30 másodpercet, valamint a Q3-mat. Igaz, ez is elég volt ahhoz, hogy kiderüljön: Bennanié a fordított pole, az időmérőt pedig Thed Björk nyerte, Michelisz Norbert, Esteban Guerrieri, Gabriele Tarquini és Rob Huff előtt.

Úgy tűnik, hogy akinél volt egyáltalán, annál elmúlott a Slovakia ringi csoda hatása, mivel Fabrizio Giovanardi a tegnapi turbócserét megfejelte egy mai motorcserével, így ismét a mezőny végéből rajtolhatott. A Peugeot-k pedig a tegnapi teljesítményt már nem tudták alulmúlni, de felül sem sokkal. Aurélien Comte húzott ugyan egy 16. helyet, éppen Szabó Zsolt előtt, de Mato Homola megint csak a 24. helyre állt be mindkét rajtrácson. Nagy Norbert a 20. időt autózta.

Az első verseny fordított rajtrácsára ebben a sorrendben álltak fel a versenyzők: Mehdi Bennani, Yvan Muller, Yann Ehrlacher, Frederic Vervisch, Denis Dupont, Rob Huff, Gabriele Tarquini, Esteban Guerrieri, Michelisz Norbert, Thed Björk és többiek.

Az első kör után Tarquini és Vernay a boxban kötöttek ki. Utóbbi estben francia roncsderbi volt: Comte fordult bele olyan szerencsétlenül honfitársába, hogy annak menten eltörött az egyik felfüggesztése. Ugyanebben a balesetben leszakadt a Peugeot elejének egyik fele, ami a második verseny alatt majd fontos lesz… Szóval a kis franciának volt egy útja a WRT-hez, miután a verseny közepe táján maga is feladni kényszerült a futamot, hogy bocsánatot kérjen. Vizsgálat alá vonták még a Michelisz – Berthon párost, de végül felmentették őket a további szankciók alól.

Szabó Zsolt szintén a boxban kötött ki, Timo Scheider követte, de ő egy kerékcsere után folytatni tudta.

A második körre Muller bebiztosította vezető helyét, beleült egy stabil előnybe, és végig megtartotta. Mögötte, a 6-8. pozícióban Guerrieri és Björk kerültek Huff elé. Ezek után Huff arról kezdett panaszkodni a rádióban, hogy Björk a pályalimiten kívül autózik. Huffnak ez egy ilyen rádióban panaszkodós hétvége.

Aztán, úgy nyolc körön keresztül viszonylag nyugodt vonatozást láttunk, bár a hátsó szekcióban ment a csihi-puhi. Comte mögött torlódott fel a vonat, mivel a lógó orrú Peugeot nem ment gyorsabban, de legalább igen széles volt.

A 10. kör táján találtunk az elején is valami izgalmasat: Ehrlacher és Vervisch estek egymásnak, de akkora csatában, mintha legalábbis az életük múlna rajta, nem is egy harmadik hely. A belga kitapasztalta már a pálya melletti övezetet tegnap, ma már rutinnal talált vissza bárhonnan. Az egymásnak feszülő karosszériák még rendben is lettek volna, de a nagy kapkodásban Fred már a kéziféket is bevetette, hogy valahogy Yann előtt maradjon. Ez még csak egy eredménytelen első felvonás volt.

Közben Micheliszt vizsgálták track limit miatt, Comte meg a garázs előtt letette a lógó orrú oroszlánt. Az előbbi páros erőt gyűjtött a második felvonásra, újra egymásnak estek, és addig-addig huzakodtak a harmadik helyért, hogy mindketten kicsúsztak és alaposan visszaestek. Vervisch a hetedik, Ehrlacher a 10. helyen folytathatta, miközben Guerrieri köszönte szépen a dobogót!

Az utolsó körre fordult a mezőny, és miközben Yvan Muller biztosan haladt a győzelem felé, unokaöccsébe hátulról úgy szállt bele Ma Qing Hua, hogy nézni is fájt. Ehrlacher ott is maradt a pálya mellett, szétesett autóval, fájós nyakkal. Az esetet vizsgálat alá vonták.

Az első versenyt Muller zavartalanul nyerte meg, a mögötte zajló csete-patéból pedig Bennani, Guerrieri, Dupont, Björk, Huff, Vervisch, Berthon, Michelisz és Pepe Oriola értek be pontszerző helyeken. Mögöttük a többiek a következő sorrendben: Aurélien Panis, Kevin Ceccon, Fabrizio Giovanardi, Ma Qing Hua, Gordon Shedden, Tom Coronel és Mato Homola fejezték be a versenyt.

Ezt a sorrendet a versenybíróság utólag az alábbiak szerint módosította: áthajtásos büntetéssel sújtották Ma Qing Hua-t az utolsó körös ütközés miatt, mely érthetően egy 30 mp-es időbüntetésben nyilvánult meg. A 17-es számú határozatukban 10 mp büntetést osztottak ki Vervisch-nek a durva lökdösődés miatt, melyet a 19-es számú határozatukban visszavontak. (Mivel a határozatok teljes szövegét nem látom, nem tudom a pontos indokokat.) Továbbá 18-as számú esetben 5 mp időbüntetéssel sújtották Micheliszt. A fentiek alapján a második verseny hivatalos végeredménye a következő: Yvan Muller, Mehdi Bennani, Esteban Guerrieri, Denis Dupont, Rob Huff, Frederic Vervisch, Thed Björk, Nathanael Berthon, Pepe Oriola, Aurélien Panis, Michelisz Norbert, Kevin Ceccon, Fabrizio Giovanardi, Gordon Shedden, Tom Coronel, Mato Homola.

A hétvége utolsó versenyét Björk várhatta az élről, Ehrlacher autóját addig toldották-foldották, amíg készen nem lett, de csak a boxutcából rajtolhatott, Ma pedig el sem indult a versenyen egyáltalán. Közben döbbenten néztem, hogy a DG Sport miképpen kombinálta össze a belga precizitást a made in China hozzáállással Comte autójának elején: ragasztószalaggal volt felragasztva, de úgy, hogy szent meggyőződésem volt, hogy ez fél körnél nem fogja tovább bírni. A versenyző is erre a következtetésre juthatott, amikor megtekintette, valószínűleg azért csóválta a fejét egy félmosoly kíséretében, de a rajtrácson már mit volt mit tenni. – És később ez is fontos lesz.

Szóval ott állt az első sorban Björk és Michelisz. Kialudtak a piros lámpák, Dupont álomrajtot vett a 6. helyről, és az eleje az első kör végére így nézett ki: Björk, Tarquini, Dupont, Michelisz, Huff, Muller. A hátulja némileg rondábban, mert nagy vitatkozás volt a sor végi helyekért (hogy azokért az első kanyarban minek, azt máig nem tudom, de mindegy). Elöl Guerrieri csúszott ki, kapott defektet, majd hajtott a boxa elé. A második körben Vervisch demonstrálta Huffon, hogy tud még előzni rendesen is, a harmadikban meg Vernay új francia partnert fogott magának a törésteszthez: ezúttal Yvan Mullert. De olyan rondán összetörött az autó eleje, hogy csoda, hogy tovább tudott menni. Az is csoda, hogy nagyobb baj nem lett ebből, mert első nekifutásra egy finom kis tömegbaleset is kinézett, de mindenki résen volt.

Huff, Vervisch és Berthon tovább szórakoztatták egymást, Muller meg a hetedik körben lelassult és a boxba hajtott. Ki is szállt, mert esélytelen volt: mint elmondta, az első körben kapott egy nagy ütést oldalról, meghajlott az egyik karosszéria elem, és folyamatosan hozzáért a gumihoz, lassú defektet okozva. Ezt helyben nem tudták megszerelni.

És a kilencedik körben beállt a piros zászló, mindenféle baleset, ütközés, rossz helyen bedöglött autó vagy természeti csapás nélkül. A versenyzők felálltak a rajtrácsra, a versenyigazgatóság pedig kiment a 16-os kanyarba rázókövet szerelni.

Történt ugyanis, hogy azon a rázókövön mindenki keresztülhajtott, és nem bírta a strapát. Szépen elkezdett felengedni az egyik része. Aztán arra járt Comte – akiről gyanítom, az egész hétvégéjét szívesen elcserélte volna inkább egy fagyira a hátsó kertben –, aki szintén keresztülment rajta, mint minden körben, csakhogy a felszigszalagozott, és addigra ismét a földig lógó darabok egyike elakadt a rázókő tetejében, és azon mód feltépte azt. De legalább az autódarab is ott maradt, nem lifegett tovább.

Végül 15 perc alatt született egy megoldás: rágördítettek egy gumibálát a kérdéses területre, majd újraindítás előtt a biztonsági autó körbevitte a mezőnyt egyszer, hogy lássák az új vonalvezetést, és végül be tudtuk fejezni a versenyt.

Björk a repülő rajtot is kitűnően kapta el, mögötte a 13. körre alakult ki a Michelisz – Huff – Vervisch csata, ahol a belga végül győztesen került ki az összecsapásból, illetve a 15. körben még Berthon is nekiesett a brit világbajnoknak, de olyan szerencsétlenül, hogy aztán csak roppant veszélyes, keresztbe bóklászás lett a pályán, amivel szerencsére nem sodort el senkit.

Az élen az állás nem változott, és jelen esetben a versenybíróság sem akadéskodott, így a befutó sorrendje megegyezik a végeredménnyel: ismét egy fehér autó, Thed Björk nyert, mögötte Tarquini, Dupont, Vervisch, Michelisz, Huff, Oriola, Berthon, Panis, Bennani, Scheider, Vernay, Shedden, Ceccon, Nagy, Comte, Coronel, Homola, Ehrlacher, Filippi és Szabó.

Az Eurosport az eredményhirdetést lekeverte, de azért említésre méltó, hogy ez volt Denis Dupont első dobogója, illetve az első olyan alkalom, hogy a Comtoyou csapatának teljes legénysége, mind a négy autójuk pontszerző helyen ért célba. Rajtuk, és az Yvan Muller Racingen kívül gyaníthatóan mindenki egyetértene azzal a véleményemmel, hogy hagyjuk a csudába a nézőtlen Kínát, felejtsük el gyorsan ezt az egészet, és repüljünk vissza Európába, amilyen gyorsan csak lehet. – Ugyanakkor nem tehetjük: a jövő hétvégén a 800 km-re lévő Wuhan város utcai pályáján rendezik a futamokat.

Magyar Szilvia

 

Comments

comments