Azt a leborult gyufásskatulyáját!

gyufa
Yvan, Yvan, nagyon kihúztad a gyufát!

Ki emlékszik már a tavalyi, igen feldobódott hangvételű sajttájra?! Csütörtökön indult a magyarországi hétvége egy igen informatív jellegű sajtótájékoztatóval, aztán a versenyzők fényképezkedtek a belvárosban és a Duna partján. Pénteken Michelisz Norbert a legjobb tesztidőt autózta és hondás csapattársai követték az eredménylistán, majd a Happy Hour alkalmával belefutottunk a „véres”  valóságba is: Tom Chilton immár több mint 5 éve, pontosan 100 verseny óta tagja a mezőnynek…

Az elején kezdve: csütörtökön megtudtuk, hogy Francois Riberio és a versenyzők is szeretnek Magyarországra jönni a gyönyörű budapesti látvány és a kiváló hangulat miatt. Kifejtették, hogy az új, sima és ezáltal igen csúszós aszfalton érdekes verseny ígérkezik. Simon István ismét rákérdezett (ezúttal Hugo Valente-nál), hogy tisztában van-e a Lada magyarországi tradícióival. Ismét azt a választ kapta, hogy nincs, ezt egy magyar biztos jobban tudja.

Jómagam arra voltam kíváncsi, hogy Riberio szerint gazdaságilag mennyire hiányzik Sébastien Loeb a WTCC-nek, mivel a Paul Ricardon a helyi nézőszám körülbelül megegyezett az időkülönbséggel, amit a MAC3 alatt mértek a Citroën és a Honda között (0.030 mp)… A válasz minden képzeletemet alulmúlta (ismét), mivel Riberio még mindig képtelen a kérdésre válaszolni. Ugyanis kifejtette, hogy igen, hiányzik neki Loeb, és nyilván a versenyzőknek is, de – várakozásaival ellentétben – a WTCC nézettsége nem csökkent, hanem a közösségi médiában az említések száma duplájára nőtt a tavalyihoz képest. Amúgy meg nem Loeb döntése volt, hogy elmegy. Köszönjük az információt! Az is említésnek számít a közösségi médiában, ha valaki azt írja: „Nem megyek ki idén a Paul Ricardra @ / # WTCC-re, mert már nincs ott Loeb.” Szóval nézőpont kérdése. Igen, tudjuk, hogy nem Loeb akart elmenni, ez legalább 6 hónapos közismert tény.

A sajtótájékoztató végén volt gyufásskatulya-dzsenga is (ha már tavaly Rubik kocka kirakó verseny), amit mindenki legnagyobb örömére Yvan Muller döntött össze. Az egész legviccesebb momentumát talán Hugo Valente produkálta, aki a dzsenga-torony legtetejéről vett le egy elemet, ezzel is bizonyítva, hogy az egyszerű megoldásokra törekszik…

A pénteki napot immár a frissen aszfaltozott Hungaroringen töltötte a mezőny. A hondások legnagyobb döbbenetére a 70 kilós frissen kapott ballaszt mellett is ők futották a legjobb időket. Talán némi magyarázat lehet, hogy esetleg altat a Citroën… Norbi szerint a pálya gyorsan gumizódik, így vasárnap már egészen jó lesz, de ha jön az eső, más íveket kell majd választani.

Aztán jött a várva várt Happy Hour, ahol Tom Chilton ismét meglepődött magán, Francois Riberio pedig zsebre vágta a WTCC első évtizedét.

Az úgy volt tetszik tudni, hogy a Tommy már itt versenyez több mint öt éve! (Igen, ha a kedves olvasó ledöbbent a tény miatt, igaza van.) Fel sem tűnt, hogy már olyan régen ismerjük ezt a különös angol humorral, talán örök mosollyal, esetleg egy kicsit sok pénzzel, de mindenképpen némi tehetséggel is megáldott angol úriembert. Viszem neki a kis Club100-as ajándékát, amit végül azért nem bontott ki, mert megbeszéltük, hogy majd holnap csináljuk meg a mellé járó interjút. (Bár Tom szerint az ajándék ingyen van, szóval nem kell, hogy interjút adjon érte. Ha tudná mi van benne, és hogy csak interjúval együtt van értelme, akkor nyilván nem ezt a poént süti el…) Szóval először is kerekre nyílt a szeme: hogy ez az a hétvége, amin ő belép a százasok klubjába? Nos, Tom, ami azt illeti, valószínűleg elég flúgos vagy ahhoz, hogy igazából sose legyél százas, de a „véres” valóság (ami vizuálisan is leképeződött az epertorta felvágása után) az, hogy már több mint öt éve vagy a mezőnnyel. És ez alatt az öt év alatt azért nagyon szép eredményeid voltak, szóval jó, ha van pénz, de ha én csapatvezető lennék, nem a pénze miatt hajtanék Chiltonra…

véres valóság
Véres valóság: Ez lesz Chili 100. versenye!

Riberio úr pedig csak úgy tudta farzsebre vágni a WTCC teljes első évtizedét, hogy ő is megkapta a tiszteletpéldányát a 10 years of WTCC c. könyvből (egyelőre „csak” elektronikus formában, DVD-n), és bizony a farzsebében helyezte el… Azt nem tudom, hogy ez az értékelés jele-e nála, de minden bizonnyal nem veszítette el, ez tény…

farzseb2
Az ember, akinek a WTCC első évtizede elfér a farzsebében…

Ilyen volt a WTCC napsütötte első két napja Magyarországon. Holnaptól már komolyabb dolgokkal foglalkozunk…

Fotó és szöveg: Magyar Szilvia

Comments

comments