Hogy is van az a mondás a falra festegetett egész napos esőről? Így lett a mi kedves kis vasárnapi sétakocsikázásunkból vízenjáró verseny, számtalan akcióval, kissé eltúlzott büntetésekkel, Bennani győzelemmel, és a századik versenyét nagyszerű eredményekkel ünneplő Tom Chiltonnal…
Tulajdonképpen a vízenjáró versenyeket Mehdi Bennani és José María López nyerte… De hogy mint esett mi megesett, az egy kicsit hosszú történet.
Először is az összes Honda vizsgálat alatt volt egy alkatrész miatt, és úgy tűnt, le sem zárják a vizsgálatot hétvégén, de végül vasárnap délután megszületett a döntés, hogy nem alkalmaznak szankciót a hondások ellen.
A versenybíróság eleve két felvezető kört rendelt el az első futam rajtja előtt, az esőre való tekintettel. Az első kockában Bennani állt, annak ellenére is, hogy Thed Björköt motorcsere miatt a rajtrács végére száműzték, így elvileg Tom Chiltoné lett volna a 10. idő és a fordított pole. (Hogy mi ebben a logika, arról később.)
Néhány élmenő és Tom Coronel elhitte, mert el akarta hinni, hogy az eső el fog állni, és a rajtprocedúra alatt többször is áthajtottak a boxutcán, majd a rajtrácson megállapodva négy slick gumi mellett döntöttek. Még Gabriele Tarquini is! Mondjuk a két felvezető kör végén az olasz nem a rajtrácsra állt fel, hanem a garázs elé kerékcserére.
Később Nick Catsburg a sajtótájékoztatón fel is tette a nem egészen költőinek szánt kérdést: “El sem tudom képzelni: honnan támadt egyeseknek az az ötlete, hogy slick gumival menjenek ki a versenyre ilyen egyértelműen esős körülmények között.”
Akárhogy is, López, Coronel, Tarquini, Yvan Muller, Rob Huff és Tiago Monteiro is bevállalta a négy slicket, Michliesz Norbert pedig a felemás papucsokat…
Sajnos azt már sosem fogjuk megtudni, hogy vajon az elöl esős hátul slick kombináció működött-e volna Norbi autóján, mert rögtön az első felvezető kör alatt elkezdte az autó okádni a füstöt, majd néhány lángnyelv is felcsapott… Kétségkívül ez volt a Honda legrövidebb életű turbója… A csapat bevitette az autót a garázsba, ahol őrült munkához láttak. Ahogy Norbi mondta később: “A végén már Tiago és Rob szerelői is az én autómon dolgoztak, úgyhogy biztos voltam benne, hogy fel fogok tudni állni a rajtrácsra a második futamra.”
Szóval Michelisz nélkül állt a mezőny a két felvezető kör végén a rajtrácson, aztán kialudtak a piros lámpák. Bennani nagyon jól, de nagyon óvatosan kapta el a rajtot az élről. Mindenki más is úgy rajtolt, mintha legalábbis tojásokon kellene járniuk. A marokkói nagy előnnyel fordult az első kanyarban, Ekblom követte, Hugo Valente Yvan Mullerrel csatázott, Chilton és Filippi pedig mindkettő mellett elment. Chilton a mezőny közepéből negyediknek fordult az első kanyarban! A második kör végén pedig az állás: Bennani, Ekblom, Castburg, Huff, Chilton, Filippi, Valente, Muller, Monteiro, Demoustier, López, Coronel, Ficza, Björk, Tarquini…
Az eső egyre jobban rákezdte, ennek következtében aztán az esőgumival haladó privátok is, mint amilyen Ficza Ferenc vagy Gregoire Demoustier elkezdték előzgetni Lópezt, Monteirót vagy éppen Mullert… A versenybíróság vizsgálat alá vonta René Münnichet, mivel kissé megkóstolta Tom Coronelt.
A negyedik körben Huff a hetedik helyért, Monteiro, López és Muller pedig a 11-13. helyért csatáztak, miközben Mehdi Bennani magabiztosan vezette a mezőnyt. Coronel megelőzte Yvan Mullert, Catsburg pedig Ekblomot.
Az ötödik körben Filippi, a kilencedikben Münnich kapott áthajtásos büntetést. Előbbi kiugrott a rajtnál, utóbbi a Coronellel történt ütközés okán. A Catsburg-Ekblom csata igen látványosan folytatódott, a srácok a svéd zászló színeinek jegyében együtt maradtak, ameddig csak lehetett, többször is oda-vissza előzve egymást. A holland végül a hatodik kör elején, a célegyenes végén tett pontot a csiki-csukira és faképnél hagyta svéd riválisát. Fredriknek volt elég baja eztán Chiltonnal, aki közben felzárkózott rájuk.
Tarquini látványosan jött fel a mezőny végéről, már a hatodik helyen járt, John Filippi meg azok után előzte meg Rob Huffot a 9. helyért, hogy az áthajtásos büntetését is letöltötte már. López és Muller ekkor döntöttek úgy, hogy elegük van a slick gumikon való csúszkálásból, és bementek esőgumikért. Chilton megelőzte Ekblomot és üldözőbe vette Catsburgot. Ficza ekkor a 8. helyen haladt, Björk szintén feladta a slickeken való csúszkálást.
A 13. körre Filippi Ficza elé került, Tarquini az ötödik helyig küzdötte fel magát, Chilton pedig megelőzte Catsburgot is.
Így esett, hogy Mehdi Bennani hazahozta az első helyen Citroënjét, csapattársával kettős győzelmet aratva a Sébastien Loeb Racingnek. A világbajnokok pedig megtanulták, hogy egy jó gumiválasztással az újonc Ficza Feri is képes őket elkalapálni szakadó esőben!
A második verseny rajtjánál ott állt Coronel az első sorban, López mögött, a kis felemás papucsaiban. Csakhogy a többiek is megtanulták a leckét: már senki nem próbálkozott négy slickkel. Michelisz a rajtrács végén állt, kicserélt turbóval, de hamarosan az események közepén találta magát.
Nagy volt a lökdösődés az első kanyarban, a másodikban még nagyobb, Coronel ki is kötött a bukótérben, valahová a középmezőnybe esett vissza. A kör végére beállt a López, Huff, Muller, Bennani, Monteiro, Tarquini, Björk, Catsburg, Coronel, Chilton sorrend, utóbbi három versenyző azonban nem kívánta annyiban hagyni a 8. hely sorsát, bár bőven volt még idejük eldönteni… A versenybíróság vizsgálat alá vonta majd gyorsan meg is büntette egy áthajtásos büntetéssel Bennanit, a Monteiróval való lökdösődése miatt.
A harmadik körben Mehdi letöltötte a büntetését, Muller támadta Huffot és éppen az előzés közepén járt, amikor a célegyenes végén Demoustier megcsúszott és gumifalban landolt. Kirakták a sárga zászlót, de ez a pálya másik felén nem akadályozta Mullert abban, hogy elmenjen Huff mellett, akinek ebben a pillanatban szóltak a fülére rádión, hogy be fog jönni a Safety Car. Huff meg egyből visszaszólt a rádióba, hogy “Hogy a fenébe előz meg engem Safety Car alatt?!”, de az az igazság, hogy Muller ekkor még nem tudhatta, hogy a biztonsági autó a kör végén várni fogja őket.
Ami viszont az után a három kör után történt, ami alatt az SC a pályán volt, abban vastagon benne volt Muller is, bár Huffot büntették meg érte.
Amint elengedték a mezőnyt előbb Tarquini és Björk ütközött össze, Tarquini ott is maradt a bukótérben, Chiton Coronelt, Norbi Valente-et előzte meg. Muller az élen támadta Lópezt, Huff meg ott volt mindkettejük fenekében…
Fredrik Ekblomot nem hagyták nyugodtan kocsikázni ezen a napon. Előbb Michelisz ment el neki, aztán Valente. A svéd a franciánál már résen volt, vissza is vette tőle a pozíciót.
A 10. körben a sárga-kék páros még mindig nem boldogult egymással, de López, Muller és Huff már olyannyira egymás hátában voltak, hogy a brit úgy gondolta: döntésre viszi ő ezt a dolgot. Áthajtásos büntetést kapott érte.
Az esetnek két verziója van, természetesen: Muller szerint Huff meglökte hátulról, kibillentette az egyensúlyából és elment mellette, a büntetés jogos volt. Huff szemszögéből: “Yvan ment előttem, én mentem mögötte. Egy darabig ment azon az íven, aztán egyszer csak beugrott jobbra, én meg nem tudtam elkerülni, hogy össze ne koccanjunk. Tisztázni kéne a szabályokat.”
A rádióban Yvan hisztizett, hogy őt meglökték hátulról és adjanak már az illetőnek egy áthajtásost. Rob kapott is egyet, majd így kommentálta szintén a rádióban: “Na, hát ez nevetséges!!”
A 12. körben Bennani faképnél hagyta Catsburgot, Huff letöltötte a büntetését, Michelisz a hatodik helyért megelőzte Coronelt és Chiltont kezdte el támadni… A 14. körben López, Muller, Monteiro, Björk, Chilton, Michelisz, Coronel, Bennani és Huff volt a sorrend. Catsburg áthajtásos büntetést kapott, mivel többször is négy kerékkel elhagyta a pályát.
A 17 körösre nyúlt futam utolsó három köre azzal telt, hogy azon izgultunk, vajon Michelisz és Chilton mindketten túlélik-e azt a csatát, amit egymással vívtak. Apró hibák, kis megcsúszások tarkították az akciókat, de az utolsó kör közepén, teljesen magától eltörött Norbi hátsó felfüggesztése. A helyi hős kitartott és behozta három keréken, tűzön-vízen át 10. helyre a Hondát, megmentve ezzel egy pontot.
Nem volt Micheisz Norbert és a Honda hétvégéje a Hungaroringi forduló, de az SLR és a jubiláló Tom Chilton a legboldogabbak voltak itt, a szakadó esőben, tíz fokban, egy gyakorlatilag tapadás nélküli pályán. Ficza Ferenc megmutatta a nagyoknak, hogy érdemes bevállalni az esőgumit, még ha első pillantásra a slick jobbnak is tűnik, Yvan Muller pedig elérte végre a vágyott dobogót, az elsőt idén, nem volt éppen könnyű, panaszkodott is.
Tom Chilton odafordult hozzá, s csak ennyit kérdezett a sajtótájékoztató utolsó kérdése gyanánt: “Megtanítsalak hogyan kell bejönni a második helyre a tizedikről?”
Szöveg és fotó: Magyar Szilvia
Social Profiles