Fotó: TCR EU Official
A szombaton a versenybíróság által előbb össze-, majd vissza kevert rajtrács a mai napra egy Stian Paulsen – Julien Briché első sort tartogatott, mögöttük Mikel Azconával, Dusan Borkoviccsal és Tassi Attilával. Nehezen lehetett arra számítani, hogy ismét magyar győzelem születik, de Assenben semmi sem lehetetlen.
Paulsen jól kapta el a rajtot, de természetesen az egyik oldalról Azconát, a másikról Brichét kellett volna lefognia, és ennyire nem széles a Cupra. Briché és a Peugeot híres a jó rajtokról, csakhogy a 80 kiló, amivel az autó nehezebb, mint a saját alapsúlya, eléggé visszafogta. Nem úgy Tassit, aki nagyon is jól rajtolt. És a meglehetősen fura rajzolatú kanyarkombinációt a pálya elején még Paulsen kezdte az élről, középtájban azonban már Azcona előtte járt, és mire kikeveredett a mezőny a krikszkrakszból, addigra Attila is rácsukta a kaput a norvégra.
Hátrébb Borkovicnak csapattársával, Kris Richarddal támadt nézeteltérése, ezt később a versenybíróság vizsgálat alá is vonta, és Maxime Potty is beleütötte Volkswagenje orrát, szerencsére csak átvitt értelemben… Comini pedig megint olyat rajtolt a 11. helyről, hogy még!
Tassi szépen előzte Azconát, az élre állt, és innentől nem lehetett megállítani… A második körre ilyen sorrendben fordult a mezőny: Tassi vezetett Azcona és Paulsen előtt, Richard, Borkovic, Potty, Nagy, Comini, Vernay és Briché követték őket. Ekkor szegény Igor Stefanovski – akit idény eleje óta még az ág is húz, pedig egyébként kiváló versenyző – már a box előtt parkolt, ismét egy sérült autóval. Nagy Dániel sem jutott sokkal messzebbre, sajnos autója a második kör első kanyarjában megállt alatta. A csapat még vizsgálja az okokat, de tény, hogy be kellett küldeni a Safety Cart, hogy el tudják távolítani a Hyundait az útból. Mindez alatt Josh Files szintén leparkolt a garázsa elé.
A biztonsági autó az ötödik körben hagyta el a pályát, a sorrend nem változott, Tassi ügyesen résen volt, és esélyt sem hagyott a mögötte lévőknek. Borkovic támadta Richardot, a kakaskodásnak pedig az lett a vége, hogy a svájci teljesített egy egész kanyarkombinációt a rázóköveken autózva és két helyet veszítve, a hetedik pozícióban mehetett tovább. A livetiming már ekkor is fals adatokat mutatott, szerinte Azcona már vagy 5 kör óta a boxban volt, pedig láthatóan a második helyen autózott, majd ezek után Paulsen is eltűnt, persze csak az időmérő rendszerben… Közben olyan kameraállásokból láttunk felvételeket, amilyenekből még soha: tereptárgyak vagy fotósok háta takarta rendszeresen a kilátást. A rögzítetlenül hagyott gumibálák pedig újra és újra életre keltek és elmászkáltak a kanyarokból, amikor valaki csak hozzájuk ért, és a legtöbb esetben a pályamunkásokat nem nagyon zavarták, a versenyzőket viszont annál inkább.
A 8. körtől Borkovic támadta Paulsent, aki nagyon is ott volt a pályán, és nagyon is védte a harmadik helyét, tehát Dusan egyelőre nem boldogult, de megjött rájuk hátulról Potty és Comini. Borkovicnak nem volt választása: vagy megeszi Paulsent, vagy őt eszik meg… Végül a 10. körben a szerb előzött, de előbb ő hagyta el az előzés kedvéért a pályát, majd a norvég a visszatámadás kedvéért. Hasonló jelenetsor játszódott le Comini és Potty között, ők még össze is értek, végül a belga fiú visszavette a helyét, Stian viszont nem járt sikerrel. Dusan kapott egy zászlós figyelmeztetést pályaelhagyásért. A következő fordulóban Potty is támadta Paulsent, a norvég pedig – kiszorított helyzetében – kénytelen volt levágni a kanyart, hacsak nem akart a nagyon is rögzítettnek tűnő gumibálákkal egy frontális randevút, így Max előtt folytathatta, akit viszont a felfordulásban ott hagyott Comini, és most ő támadta az egyre fáradó norvégot. Potty új erőre kapva ebbe is beleütötte az orrát (mibe nem ma?), de kavicságyas kirándulás lett belőle, Stefano pedig nem szőrözött sokat: volt két kanyaruk párhuzamosan, egymás mellett, aztán a Cupra már mögötte volt.
Most hülyült meg végképp a rendszer, mert elkezdték vizsgálni a 42-es (ez Comini), a 88-as (ez Potty) és a 64-es (ilyen rajtszámmal eddig egész idényben nem versenyzett senki ebben a sorozatban!) autókat az incidensért, amit 64-es nyilván nem követhetett el. Továbbá vizsgálat alá vonták Paulsent is pályaelhagyással történő előnyszerzésért. (Ez a Potty elleni védekezős eset lehetett, ami tényszerű, csak a körülményeket figyelembe véve ott Stiannak nem volt más választása.)
Végül, a 12. kör végén a mezőny befutott egy meghatározott sorrendben, amit csak a számítógép nem talált el – harmadik próbálkozásra lett jó a felirat a képernyőn: Tassi nyert, Azcona, Borkovic, Comini, Paulsen, Richard, Vernay, Potty, Møller és Barr előtt. A pontzónán kívül végzett Briché, Peter Terting, Loris Cencetti, Francisco Abreu, Viktor Davidovski, Mukong Sathienthirakul, Giovanni Altoé és Marie Baus-Coppens. A sorrend azért nem végleges, mert – mint feljebb írtam – többen is vizsgálat alatt állnak jelenleg.
Briché már pénteken is azt mondta, hogy 80 kilóval nehezebb fejjel gondolkodik, láthatóan nem sikerült semmit kitalálnia. Comini viszont – az időmérő sorrendje miatt való füstölgés ide vagy oda – elképesztő rajtokat és parádés versenyzést mutatott be, mindkétszer negyedik helyet szerezve a 11.-ről, és vasárnap megnyerve a Benelux kiírást is.
A tegnapi Nagy-győzelem után itt van egy másik első: Tassi Attila első Európa kupás győzelme. Attilának eddig nem volt szerencséje, de ahogy Assenben lassan az egész világ szétesett időmérő rendszerestül és gumibálástul, úgy állt össze számára a mai napon minden. Volt egy hétvége Assenben. Egy hétvége, amit gyaníthatóan a szervezőség jobban szeretne elfelejteni, de nekünk most már örökre emlékezetes marad, mert „az elsőt soha nem felejtjük el!”, és itt mi most két elsőt láttunk, két magyar sráctól.
Magyar Szilvia
Social Profiles