“S annyi balszerencse közt, oly sok viszály után…”

Fotó: Magyar Szilvia

Az igen sűrű kamionos program miatt a versenyhétvége harmadik napjára már csak az utolsó versenyünk maradt, amit az előző délutáni kvalifikációból kifolyólag Michelisz Norbert várt az első, Aurelien Comte pedig a második rajtkockából.

Michelisz az élről kiváló rajtot vett és – bár Comte és a Peugeot híresek a rendkívül erős rajtjaikról – le tudta fogni a franciát és az élre állt. Innentől számára nem volt megállás, és senki nem veszélyeztette az első helyét. Már csak azért sem, mert a mezőny egymással volt elfoglalva. Comte végül a második helyen fordult, mögötte a hatodik helyről induló Frederic Vervisch csatázott Yvan Mullerrel a harmadik pozícióért.

A harmadik kanyarban történt az a tömegbaleset, melynek következtében a mezőny fele ott maradt a kavicságyban, a pálya mellett, vagy éppenséggel a boxa előtt. Hogy pontosan ki volt a hibás, azt nehezen lehetett megállapítani, minden esetre valahol Benjamin Lessennes és Gabriele Tarquini környékén kezdődött a lökdösődés, jó nagyot taszítottak John Filippin, az autók keresztbe álltak, eltorlaszolták a pályát, és szépen vittek magukkal minden arra járó versenyzőtársat is. Ebben a kanyarban (vagy az eset későbbi következményei miatt) kényszerült feladni a versenyt Tarquini és Lessennes mellet (akiket vizsgálat alá is vontak) Filippi, Esteban Guerrieri, Gordon Shedden, Nathanael Berthon, Nagy Norbert, Mehdi Bennani és Jean-Karl Vernay is. Később Tarquini és Nagy is büntetést kapott, utóbbi 5 rajthelyet a következő versenyre, mert a versenybíróság szerint túl optimistán ítélte meg a helyzetet, és ezért ért össze Vernay-jal.

Sokáig vezette a biztonsági autó a mezőnyt, mögötte a megmaradottak a következő sorrendben haladtak: Michelisz, Muller, Comte, Vervisch, Giovanardi, Thed Björk, Kevin Ceccon, Tom Coronel, Petr Fulín, Szabó Zsolt, Mato Homola, Aurelien Panis, Pepe Oriola, Denis Dupont, Rob Huff, Andrej Studenic és Yann Ehrlacher.

A romok eltakarítása után a Safety Car lekapcsolta a villogókat és boxutca felé vette az irányt, Muller pedig a 13. kanyarban a sóderágyba. Ugyanis önállósította magát a bal elsője. Most legalább biztosan mondhatta bárki, hogy Yvannak nincs ki mind a négy kereke, de szerencséje volt a bajban, hogy nem versenytempónál, a célegyenes végén történt az eset.

Mindezek után Michelisz és Comte mögött kialakult a dobogó harmadik fokáért harcoló négyes boly: Vervisch, Giovanardi, Björk és Ceccon. Hogy a mezőny legvégén Ehrlacher, Huff és Dupont miért is harcolt pontosan, azt nem lehetett tudni, de a francia addig rángatta a Hondát össze-vissza, hogy többször is összeértek Huff-fal, és végül addig ment az adok-kapok, hogy Dupont a kavicságyban végezte (bár arra nem mernék mérget venni, hogy bármelyik versenyzőtársa hozzáért volna, az tény, hogy megzavarták). A felvételek tanúsága szerint számomra nem tisztázott, hogy ezért miért éppen Huff kapott áthajtásos büntetést, de a brit világbajnok olyat amúgy is sokat kap, kevéssé tisztázott körülmények között.

A 9. körben Björk lökdösődött Giovanardival, az olasz hibázott, ennek következtében nem csak a svéd, de Fulín és Ceccon is elment mellette. Az esetet ugyan vizsgálat alá vonták, de senkit nem büntettek meg miatta. Björk autója már ekkor is nagyon viseltes volt, hát még miután megvívta a hétvége legkeményebb csatáját Vervisch-sel! Csak a harmadik helyért ment, Thed a világ végéről rajtolt, Fred meg nem adta azt senkinek egész versenyen, bármennyire is vánszorgott alatta az Audi – a világ legszélesebb Audija volt! Björk az utolsó körben előzött, de Vervisch végül visszavette a harmadik helyet, és 0.039 mp-cel a svéd előtt szelte át a célvonalat. (Pontosan ennyin múlott, hogy akadt tolmács a két másodperccel Michelisz mögött, a második helyen befutó Comte számára, ugyanis Eric Néve hiányában csak Vervisch beszélt franciául és angolul is.)

Michelisz Norbert tulajdonképpen háborítatlan unalomban nyerte meg az egész hétvége legizgalmasabb versenyét. Az elsőt a Hyundainak, megannyi próbálkozás, műszaki hiba, koccanás és más, hátráltató dolog után…

A boldog pezsgőzést lentről nézte a verseny során 12 helyet javító Björk, az ötödik helyen befutó szabadkártyás Fulín, a pontszerzéssel debütáló Ceccon, a szombati után a vasárnapi versenyen is pontot szerző Giovanardi, az igazából eddig minden csapástól sújtott Tom Coronel, az első verseny meglepetésgyőztese, Pepe Oriola, és a szombati, katasztrofális időmérő után az egy pontot is boldogan aláíró Szabó Zsolt.

Mögöttük a pontzónán kívül Panis, Homola, Studenic, Huff, Ehrlacher és Dupont futott még be. Az eredmény azonban nem végleges, mivel van egy Honda-Hyundai történetünk a BoP-ről, a turbónyomás változathatóságáról, az FIA döntéseiről és arról, hogy ez ellen bizonyos versenyzők fellebbeztek. De minderről majd egy másik cikkben esik szó…

Magyar Szilvia

Comments

comments