Fotó: fiawtcc.com
Ki gondolta volna, hogy Tiago Monteiro olyan hosszú idő után ismét nyer, hogy a Lada története eddigi legsikeresebb hétvégéjét zárja majd, hogy Michelisz Norbert feláll a dobogóra és hogy José María López a 15. helyért fog csatázni Gregoire Demoustier-vel?
Moszkva, a pálya, amit senki nem ismer igazán, a pálya, amivel mindenkinek meg kell küzdenie, és ahol bárki hibázhat. Erről szólt ez a hétvége, és kivételesen nem a Citroënekkel a főszerepben.
Az első futam előtt talán egy kicsit izgultunk, hogy Yvan Muller megtalálja-e elsőre a pole-t, de ezúttal nem volt vele gondja. A start nagyon sima volt, pusztán Chilton rajtolt kissé vontatottan, meg Rickard Rydell nézelődött egy kicsit a bukótérben az első kanyar táján, de szinte úgy jöttek el a rajtácsról, ahogy felálltak rá. A kör vége felé a hátsó szekció hollandjai közötti összetűzést Jaap van Lagen azzal zárta le, hogy kiforgatta Tom Coronelt. Mivel nagyobb anyagi kár, törés vagy sérülés nem történt, a versenybíróság nem vizsgálódott az eset kapcsán, hátrébb meg amúgy is nehezen kerülhettek volna. Mehdi Bennani is keresztben használta a pályát az egyik kanyarban, Setafno D’Aste nem tudta kikerülni, együtt csúsztak a bukótérbe. Innentől ők hatan, Demoustier-vel és John Filippivel alkották a hátsó alakulatot.
A csaták, előzések három fronton folytak: legelöl csak próbálkozni lehetett, de középen és hátul ment a nagy osztozkodás, alig győztük figyelemmel kísérni a történéseket.
Bár Moszkva nem az a hely, ahová az átlag európai szurkoló könnyen eljut (ugyanez igaz még a kevésbé átlag újságíróra is), és a pályára beállítást találni sosem egyszerű, egy dolog miatt mégis utánozhatatlanul jó: van hely! Oroszok építették, szóval monumentális, mint minden más arrafelé: van hely a paddockban, a garázsokban, de még a pályán is: előzni, csatázni, mindenre…
Használták is a versenyzők ezt a helyet rendesen. Hugo Valente, Nick Catsburg és Rickard Rydell triójából az ifjú holland került ki győztesen, a hátsó szekció két utolsó helyezettje közül Filippi vesztesen (Demoustier-vel szemben), olyannyira, hogy kénytelen volt egyből a garázsa elé hajtani.
Az ötödik körben van Lagen támadta Valente-et, majd Coronel is nekiesett Bennaninak… Hugo azonban egyre jobb és jobb, így aztán Jaapnak nagyon is meg kellett dolgozni az előzésért.
Mindezalatt az első szekcióban Gabriele Tarquini, hátsó fedélzeti kamerája pozícióelőnyét kihasználva, csodálatos, közeli felvételeket készített Rob Huff Ladájának az orráról. Időnként Huffy még gyengéden “puszit is nyomott” a kamerára, de Tarquini tudta, hogy ennyire mégsem szeretne közeli viszonyban lenni a brittel.
Filippi kiválásával és Rydell elaraszolásával négyen maradtak a hátsó szekcióban, rendkívül jól érezték magukat egymás társaságában. Mondhatni: autóverseny volt a javából, csak kár, hogy a pontzóna volt még nagyon messze…
A Valente-en nagy nehezen túljutó van Lagen lassanként utolérte és átrágta magát Catsburgon is, viszont a hátsó alakulat következő kiállója Coronel volt.
“Minden rendkívül rosszul ment egész hétvégén – mondta Tom. – Egyáltalán nem éreztem az autót, mintha “vakon” vezettem volna. Nem találtuk az egyensúlyt, az autó folyamatosan alulkormányzott volt. Több beállítást is kipróbáltunk, egyik sem vezetett eredményre. Nem tudjuk, hogy miért.”
A verseny kívülről sem tűnt rövidnek a maga 16 körével, de Yvan Muller sem érezte annak: “Hosszú verseny volt, kérdezgettem is a mérnökömet, mikor lesz már vége, mert olyan hosszúnak tűnt belülről.” – mondta Muller, miután győztesként elhagyta az autót.
Huff hiába nézegette Tarquini lökhárítóját olyan közelről, megelőznie nem sikerült, így Muller mellé végül is López és Tarquini állt fel a dobogóra.
A szokásos pár perces szerelési szünet leginkább a Camposnak okozott most nehézséget, akik még 30 másodperccel a boxutca bezárása előtt is Filippi kocsija alatt feküdtek. A versenyző végül az utolsó másodpercebn hagyta el a lámpát a kijáratnál, mielőtt az pirosra váltott…
A második versenyre a rajrtács első két sorát Monteiro, Michelisz, Catsburg és Valente alkották, és ők gond nélkül el is jöttek. Aki most hibázott, az López volt, aki nagyon is jól láthatóan kiugrott.
Még nem tudta, hogy feleslegesen, de nagy csatába bonyolódott a jelenlegi középső szekció résztvevőivel, történetesen Chiltonnal maga előtt és Mullerrel maga mögött. Sikerült megelőznie a Chevit, de utána csak a bukótérből visszahozott autóval tudott Chilton előtt maradni. Tudta is, hogy vissza kellene engednie a britet maga elé, de ezt úgy próbálta meg megoldani, hogy ne menjen vele Muller is. Régen láttunk ekkora, látványos szenvedést Lópeztől a pályán. A pozíciók sorsa körökön keresztül nem dőlt el, de aztán pontott tett a csatára a versenybíróság, akik a kiugrás miatt áthajtásos büntetésre hívták Pechitót.
Ekkor Bennani már a boxban parkolt, de azonnal csatlakozott hozzá van Lagen is: mivel a visszajátszásból sem láttuk a mozdulat elejét, nem tudjuk, minek ment neki a holland, de tény, hogy a futómű kitörött.
Közben Huff feljött a harmadik helyre, Monteiro és Michelisz mögé. Norbinak rövid ideig megvolt a lehetősége, hogy a győzelemért csatázzon a portugállal, ám ezek után hátra is kellett figyelnie, mert Huff máris ott volt a hátsó lökhárítón.
López áthajtásos büntetésével a középső szekció a maradék Citroënekre, Valente Chevrolet-jére és Chiltonéra korlátozódott. Ma Qing Hua gondolta: nem vacakol a többiekkel, megelőzte Loeböt és üldözőbe vette Huffot. A francia légió (Valente, Muller, Loeb) kevéssé volt elégedett saját sorrendjével, leginkább azzal, hogy Hugo ment elöl, és roppant szoros manővereket kezdtek bemutatni. Chilton nem szakadt le, de megvárta, amíg elrendezik egymás között, csak utána támadta az utolsót a sorban. Jó sokáig kellett várnia, mert végül csak a 15. körre sikerült Mullernek előbb Loeböt majd Valente-t is maga mögé utasítania, s a maradék egy fordulóban már nem sokat tehetett Valente-tel.
Mialatt a franciák egymást püfölték, a hetedik körben Catsburg előtalálta Tarquinit. Mivel a mozdulatsor elejéről itt is lemaradtunk, nem derült ki tisztán, hogy ki volt a hibás, vagy volt-e hibás egyáltalán, ugyanakkor Tarquini előbb a hátsó lökhárítójától vett búcsút, aztán a korlátba kényszerült parkolni a Hondát. A versenybíróság vizsgálta az ügyet.
Michelisz nem boldogult Monteiro megelőzésével – mint ismeretes, ez nem éppen könnyű feladat, ugyanakkor most már lehetősége sem volt rá, mert elkezdtek záporozni a támadások Huff részéről.
Hogy mindezalatt mit is csinált López? Gregoire Demoustier-vel csatázott, bőven a pontzónán kívül.
Rob Huff persze elment Norbinak: “Túlságosan is elhasználtam már a gumijaimat, Robnak már könnyű volt megelőznie. Szép mozdulat volt, és tényleg szeretnék neki grtulálni, mert fantasztikus versenyt futott.” – mondta Michelisz. Pedig nem volt a legkönnyebb előzés, nagyon is szoros volt, össze is értek egyetlen pillanatra, de előzés volt, és ezzel kialakult a végső sorrend is: Monteiro megnyerte a futamot, járt a Hondának az ölelés a motorháztetőn, Huff dobogót hozott a Ladának otthon, Michelisz harmadik helye idei második legjobbját jelenti, Catsburg pedig egy újonctól kiváló teljesítménnyel szerezte meg a negyedik helyet (a kérdés már csak az, hogy megtarthatja-e). Ma, Muller, Loeb, Valente, Chilton és Coronel értek még be az első 10 helyen.
UI.: Annak fényében, hogy Stefano D’Aste az első versenyen Bennani meglökéséért utólag 30 mp időbüntetést kapott, illetve hogy Jaap van Lagent megrovásban részesítették (a Coronellel történtek miatt), meglepő dolog, hogy mindez idáig nem érkezett értesítés arról, hogy Nick Catsburggal szemben bármilyen szankciót alkalmaznának a Tarquinivel történt balesete kapcsán. Mivel a versenybíróság kiadta a végleges eredményt a második futamról, egyértelmű, hogy versenybalesetnek minősítették az esetet.
Social Profiles