A TCR Europe az utolsók között jelentette be virtuális bajnokságát, és ezen belül is azt a tényt, hogy a bajnokságot nem addig futják, amíg a világ be van zárva, hanem egyszerűen akkor kezdik el, amikor az igazit is elkezdték volna: május első hétvégéjén… Sokminden mást is mondtak azóta, amit korrigáltak már, vagy sem. A lényeg, hogy holnap ismét elindul egy a furábbnál furább E-bajnokságok közül…
A szervezők eredeti szándéka az első bejelentés alapján az volt, hogy a 2020-as idényre már nevezett versenyzők közül 22 indul egy kizárólag valódi versenyzőknek dedikált, hét futamos bajnokságban, és a versenyek végeredményét valamilyen módon beszámítják majd, ha elindul az igazi bajnokság. Az elképzelés több sebből vérzett. Először is, ha a valódi szezonra 30 versenyző nevezhet, az E-szezonra pedig 22, és véletlenül mindenki szeretne játszani, akkor kinek mondják, hogy nem játszhat? A második probléma az volt, hogy a Covid-19 által okozott gazdasági bizonytalanság kellős közepén jónéhányan hiába neveztek a bajnokságra, bejelentve nem voltak (és nem is akarták bejelenteni nevezésüket, mert ha a gyár / támogató meggondolja magát anyagi és egyéb okok miatt, akkor nyilvánosan kell visszavonni a nevezést), illetve akadtak olyanok, akiknek a szerződése még bőven tárgyalás alatt állt, amikor a járvány kitört, így egyáltalán aláírásra sem került. A benevezett és be is jelentett versenyzők száma pedig talán 10 főt, ha kitett.
A legnagyobb probléma mégis az volt, hogy a szervezőség egyik vezető tagjának fejéből kipattant az ötlet, hogy a virtuális eredményeket számítsák át valódi eredményekké. Aki ért ehhez, tökéletesen tisztában van azzal, hogy egy versenyző valós és szimulátoros képességei közötti különbség esetenként akkora, hogy azt zongorázni lehet… Például erősen számítanunk kell arra, hogy Julien Briché szimulátoron a mezőny vége felé fog kullogni, míg várhatóan Tenke Tamás, aki eleve szimulátoros múlttal rendelkezik, a mezőny elejében találja majd magát. Miután minden versenyző, az összes csapat, jónéhány szakember és a sorozattal foglalkozó nemzetközi újságírók legalább fele heves tiltakozásba kezdett, az illetékesek kénytelenek voltak megváltoztatni a döntésüket. A szimulátor-bajnokság jelenlegi díjazása úgy néz ki, hogy a győztesnek 2 gumit nem kell kifizetnie az adott hétvégére megvásárolni kívánt gumik közül, ha elindul az igazi bajnokság. Az elosztás szerint az első E-hétvége győztese az első valódi hétvégén élhet a kedvezménnyel, a második győztese a másodikon, és így tovább.
„Azért vetettük fel, hogy a szimulátor-bajnokság eredményeit összekapcsoljuk a tényleges bajnokság eredményeivel, hogy megfűszerezzük a projektet. Két vagy három olyan opciót kínáltunk a csapatoknak, ami a kvalifikációk vagy a rajtrács állására lett volna befolyással, de mindet visszautasították. Ehelyett egyöntetűen a két gumiabroncs mellett döntöttek (…)” – mondta Paulo Ferreira.
A játék nyitva áll, hogy bármikor „szabadedzést” fussanak a versenyzők, a közvetített „hétvége” egy időmérő edzésből és két versenyből áll. A pontozás úgy zajlik, ahogy a valódi bajnokságban, a két valódi Yokohama gumi azé, aki a hétvégén a legtöbb virtuális pontot gyűjti. A második versenyen a fordított rajtrács életbe lép.
A nevezők száma időközben 25-re bővült. A valódi sorozatba nevezettek közül valóban nem akart mindenki játszani, és mivel, aki akart játszani, azok nagyobb része a közép- és alsókategóriás / ismeretlen versenyzőket tették ki, kevésbé volt valószínű, hogy az ő videójátékozásukért az emberek rátapadnak a képernyőkre, áthidaló megoldást kerestek. Az üres helyekre nevezhettek olyanok is, akiknek szerződése még tárgyalás alatt állt a járvány kitörésekor, akik nincsenek bejelentve, ugyancsak a járvány miatt, akik valamikor a TCR Europe bajnokai voltak, illetve Kevin Ceccon, Niels Langeveld és Tom Coronel külön meghívottként. Így állt össze végül a 25 fős mezőny, 8 autómárkával. Tehát a továbbiakban a mezőny, bár valódi versenyzőket tartalmaz, pusztán elméleti síkon lehetne egy TCR Europe 2020-as szezonjának mezőnye. (A valóságban sajnos sokkal kevesebb nagy név lenne a pályán, mint így.)
A szervert a DriveItalia, a platformot az Assetto Corsa alapjáték adja, melyhez a szervezők fejlesztettek külön TCR specifikációt, sőt, ha valaki időben küldött logókat és autó-dizájnt, nem csak a saját márkájú autóját hívhatta le ezek után a rendszerből, de a saját festése és logói is rajta voltak immár. Olyannyira élethűen modelleztek egy-egy versenyhétvégét, hogy a versenyzőknek briefing is lesz a játékban, mielőtt kigurulnak az időmérőre. A webkamera használata kötelező, és mindenkinek be kell jelentkeznie Skype-on, hogy meggyőződjenek róla, hogy mindenki önmaga vezeti a virtuális autóját. Sőt, a futam végeztével külön interjúk is lesznek. (Talán kicsit túl komolyan vették a bajnokság teljes integrálását a digitális világba…) Külön kérték a szervezők azt is – egy igen hosszú, angol nyelvű, eléggé bonyolult telepítési leírásban –, hogy mindenki a saját teljes nevén regisztráljon a játékba, hogy utána a közvetítés alatt jól beazonosíthatóak legyenek. Nos, nem Julien Briché volt, aki nem értette ezt a pontot. (Azt nem tudom, kik voltak, ugyanis az időmérő rendszerben a mai napig nem sikerült azonosítanom az illetőket…)
Innentől már csak az volt hátra, hogy néhány versenyzőnek technikai, nyelvi vagy egyéb nehézségei támadtak a szervezés során. Ilyenek voltak a Clairet testvérek, akiknek mindössze egy szimulátoruk volt otthon, és Párizs környékén, a jelen lezárások közepette nem volt opció új gép és periféria beszerzése. Mivel az egymás ölében ülős játékhoz ők túl nagyra nőttek, Teddy azt a nagyon gáláns ajánlatot tette, hogy hadd játsszon Jimmy, amíg neki találnak valami megoldást. Végül, az utolsó pillanatban – ki tudja hogy, s hogy nem – sikerült egy másik gépet és kormányt szerezni. A francia nehézségeknél maradva: Brichét igencsak noszogatni kellett, hogy szánja rá magát a játékra, telepítenie is sokára és bajosan sikerült azt (legalább a nevét le tudta írni rendesen), majd pedig rá kellett jönnie, hogy éjjel-nappal kéne gyakorolnia ahhoz, hogy felérjen az első 10 közé. Márpedig egy csaknem 40 éves, 3 gyerekes családapa, munka mellett nem a szimulátorozásba fogja fektetni fennmaradó szabad perceit.
Az ifjúságnak nincs ilyen gondja, Nagy Dániel, Mato Homola és Niels Langeveld gyakorlatilag már szimulátorban laknak, alig találni olyan rendezvényt, melyen nem indulnak el, és ketten még a nevüket is rendesen tudták leírni regisztrációkor. 😊
A lényeg, hogy a sorozat május másodikán, szombaton este hét órakor elrajtol. Pontosan ugyanott lehet nézni, ahol egyébként TCR Europe versenyeket szoktunk nézni: a Facebook oldalon és a Youtube csatornán. Aztán, hogy ebből mi lesz, azt majd meglátjuk…
Magyar Szilvia
Social Profiles