Fotó: DTM Official
A DTM első éjszakai versenyhétvégéjének szombati napján, a második szabadedzés még napvilágon, és már esőben zajlott, az időmérő edzésen viszont az eső még megvolt, a napvilág már nem. A versenyre már az eső is elhagyta a pályát, ugyanakkor nyomai még láthatóak és érezhetőek voltak az aszfalton, ezért a mezőny egy része esőgumikon várta a rajtot.
Azt a rajtot, ahol Paul di Resta és Edoardo Mortara álltak az első sorban. Mögöttük René Rast, Gary Paffett és Timo Glock. Di Resta volt az egyetlen az időmérőn, aki 1:47 alá szorította a köridejét, de az első 10 egy másodpercen belül volt hozzá képest.
A várva várt első villanyfényes rajt jól sikerült, mindenki túlélte, és verseny is kezdődött hamarosan, nem csak vonatozás, ugyanakkor a mezőny jó része már a futam elején megkezdte a kötelező kerékcseréket. A 8. körre már elég sokan túl is voltak a boxkiálláson, amikor Gary Paffett kicsit szélesre vette az egyik kanyart, és visszajövet összeért Mortarával (tegyük hozzá: egyikük sem figyelt kellőképpen), aki a másik oldalán zajló támadás kivédekezésével volt elfoglalva. Paffett autójában rögtön eltörött a felfüggesztés, félre is állt a pálya mellett, be is kellett küldeni az eset miatt a Safety Cart.
A biztonsági autó távozása után az új rajt jól sikerült, eleinte gond nélkül, de később, a mezőny vége felé Joel Eriksson, Lucas Auer, Jamie Green, René Rast és Bruno Spengler keveredett lökdösődésbe. Később a versenybíróság Erikssont hozta ki felelősnek, kapott is egy áthajtásos büntetést. Auer és Spengler ott maradt a pálya szélén, szóval biztonsági autó vissza, takarítók vissza.
A takarítás végeztével ismét szabad folyást kapott a verseny, nemsokára a DRS-t is engedélyezték, így láthattuk néhány nagy csata kibontakozását. Ilyen volt például a 23. körben Loic Duval és Timo Glock harca, ahol a francia jó fél környi erőlködés után tudta legyűrni a németet, igazán látványos manőverekkel.
Alig pár perccel az 50 perces futam vége előtt Daniel Juncadella, akinek még nem volt kerékcseréje és ezért elég előkelő helyen autózott, feladni kényszerült a versenyt. Autóján a fények kialudtak, és lelassult, vélhetően elektromos hiba okozhatta a problémát. Szerencsére újabb SC fázisra már nem került sor.
A futam az utolsó körébe lépett, di Resta még mindig vezetett, ám a második helyen autózó Mortara mögé szépen, csendben megjött Robin Frijns és támadni kezdte. Aki nézte és emlékszik még: a Slovakia Ringen, az idei WTCR harmadik futamán a Frederic Vervisch – Thed Björk csata volt ehhez fogható, bár az “csak” a harmadik helyért ment. Ez viszont a másodikért, és a holland újonc úgy gondolta, ha már dobogó, legyen kövér: egy pillanatig úgy gondoltuk, Mortara visszavert minden támadást, de alig két kanyarral a vége előtt Frijns újabb előzésbe kezdett, és 0.171 másodperccel Mortara előtt szelte át a célvonalat, megszerezve ezzel élete első dobogós helyezését. Mortara érthetően csalódott volt.
Mögöttük az alábbi sorrendben értek célba a mezőny állva maradt tagjai: Loic Duval, Nico Muller, Pascal Wehrlein, Timo Glock, Phillipp Eng, Marco Wittmann, Mike Rockenfeller, Augusto Farfus, Joel Eriksson, Alessandro Zanardi.
A vendégmunkásoknak nem megy jól, hogy egyetlen hétvégére a mezőny tagjává váljanak, megszokják az autót és még eredményesek is legyenek. Ahogy Zanardi mondta: „Senki nem lesz professzor az iskola első napján, én is csak egy tanuló vagyok.” Részéről talán a szombat esti futam poénja az volt, amikor a verseny közepe táján beszóltak neki rádión, hogy jelenleg 14., mire Alex visszaszólt: „Jó, akkor, ha javítok még két helyet, passzolni fogok a rajtszámommal.”
A ma esti időterv egyezik a tegnapival, a futamot 22:30-tól kísérhetjük figyelemmel.
Magyar Szilvia
Social Profiles